Többszázezer halottja lehet egy biológiai támadásnak

Egy hétfőn publikált kutatás szerint a jelenlegi amerikai járványkezelési tervek korántsem a legideálisabbak: ha nem javítanak a rendszeren, egy lépfenetámadásba egy tízmilliós város akár 600 ezer lakosa is belehalhat.

Egy hétfőn publikált kutatás szerint a jelenlegi amerikai járványkezelési tervek korántsem a legideálisabbak: ha nem javítanak a rendszeren, egy lépfenetámadásba egy tízmilliós város akár 600 ezer lakosa is belehalhat.


Egy kiló lépfenespóra egy New York méretű város légterébe permetezve a jelenlegi járványkezelési tervek mellett több mint 120 ezer embert halálát okozhatja, írta a Washington Post. Egy elhibázott döntés azonban 600 ezer ember életébe is kerülhet, derült ki egy biológiai fegyveres terroristatámadás számítógépes modellezéséből, melyet a lap ismertetett.

Csak utána kapnának

A modellt három egyetemi kutató - Lawrence Wein, a Stanfordról, Edward Kaplan a Yale-ről és David Craft, az MIT munkatársa - alkotta meg, figyelembe véve a 2001-es amerikai tapasztalatokat, a Szovjetunió antraxprogramjának adatait és a sorelmélet legújabb eredményeit. Ez utóbbi segítségével meg lehet állapítani, hogy sorban álló emberek különböző elosztási módszerek mellett milyen gyorsan juthatnak hozzá például az antraxvakcinához. A kutatást a hétfői Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban tették közzé.

A jelenlegi tervek szerint csak egy esetleges támadás után kapnának antibiotikumot az emberek. Az amerikai járványügyi központ állítólag hét órán belül el tudja juttatni az antrax elleni antibiotikumokat (doxycyclint vagy ciprofloxacint) bármely amerikai városba.

Ennek ellenére a kutatók megállapításai szerint napokba telhet, amíg a gyógyszereket mindenki megkapja, mivel azokat ki is kell osztani. Pedig a gyorsaság különösen fontos, hiszen a lépfene - a himlővel ellentétben - pár nappal a fertőzés után már gyógyíthatatlan, még intenzív kezelés mellett is.

Másfél millió fertőzött

A modell 0,9 kilogramm (2,2 font) antraxszal számolt (ez egytrillió spóra), amit egy 10,8 millió lakosú város és 700 ezer lakosú külvárosa felett szórnak szét körülbelül 100 méter (325 láb) magasságból. A program egy tucat egyéb tényezőt is figyelembe vett, a szélerősségtől a lakosok által percenként belélegzett levegő mennyiségéig.

Az elemzés szerint ilyen körülmények között másfél millió fertőzésre lehet számítani egy körülbelül 193 km hosszú és 17,7 km széles sávban. 48 óra elteltével - ennyi idő alatt veszik észre a támadást, viszik a helyszínre a gyógyszereket, állítják fel az elosztóközpontokat, és kerülnek az első tabletták az emberekhez - már 12 700 ember betegedhet meg, közülük 17-en eddigre már gyógyíthatatlan állapotba kerülnek.

A jelenlegi elképzelések szerint minden elosztóközpont 9000 embert tudna kiszolgálni, így négy nap alatt tudnák csak odaadni a gyógyszert mindenkinek. Ekkorra már 123 700 halálos áldozata lenne a támadásnak.

Rövidebb sorok, több halott

A sorok rövidebbek lennének, ha csak azoknak adnának gyógyszert, akiknek látható tüneteik vannak. Az elemzés szerint azonban ez igen nagy hiba lenne, amibe 600 ezer ember halna bele. Abban az esetben, ha a lakosság hét százalékának megbetegedéséig csak azok kapnának a vakcinából, akiknek látható tüneteik vannak, 250 ezer ember halna meg.

Ha az emberek tarthatnának otthon gyógyszert, és senkinek nem kellene sorban állnia, körülbelül 60 ezren halnának meg. A szám így is magas, mivel korábbi tapasztalatok alapján sokan nem szednék a szükséges hatvan napig a készítményt. Amennyiben a lakosok 10 százaléka két hónapnál hamarabb abbahagyja az antibiotikumok szedését, a halálos áldozatok száma 50 százalékkal növekedhet.

Probléma lehet azonban, hogy sokan indokolatlan esetben is bevennék az otthon tartott gyógyszert, és emiatt a már jelenleg is sok nehézséget okozó rezisztens baktériumok csak még több bajt okoznának.

Konzervatív

Thomas Inglesby, a Johns Hopkins Egyetem polgári biofegyver-védelmi központjának igazgatóhelyettese szerint a modell túlzó, és ennél kisebb támadásokra lehet csak számítani. A Washington Postnak nyilatkozó Glenn F. Webb, a Vanderbilt Egyetem orvosi elemzője szerint a modell nem túlzó, hanem éppen konzervatív, mivel feltételezi, hogy a gyógyszerek elosztása simán megy, és nem tör ki pánik az országban.

Wein szerint a legjobb megoldás utazó orvoscsoportok létrehozása lenne, akik azonnal az érintett területekre siethetnének. Ha hétszáz emberre jutna egy orvos, az áldozatok számát ezerre lehetne csökkenteni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?