TALLÓZÓ

Szabadon bocsátanak a Kuba szigeti Guantánamói-öbölben működő amerikai börtöntáborban fogva tartott négy nagy-britanniai arab lakost. A hírszolgálat értesülése szerint egy jordániai, egy líbiai és egy algériai állampolgár Nagy-Britanniába, egy negyedik pedig hazájába, Szaúd-Arábiába térhet vissza. Valamennyien rendelkeztek érvényes brit tartózkodási engedéllyel őrizetbe vételük előtt; a jordániai és a líbiai őrizetes menekültstátust is kapott a szigetországban. A brit kormány – szakítva az előző, Tony Blair által irányított kabinet felfogásával, amely szerint London nem köteles olyan guantánamói rabok elengedéséért folyamodni, akik nem brit állampolgárok – augusztusban kérte az Egyesült Államoktól a terrorizmussal gyanúsított négy személy és velük együtt egy ötödik, egy egyelőre Guantánamón maradó etiópiai állampolgár szabadon bocsátását. A brit és az amerikai hatóságok a BBC értesülése szerint az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytattak az öt személy szabadlábra helyezéséről. Az amerikai fél a tárgyalásokon ragaszkodott hozzá, hogy London garantálja, a Washington által veszélyesnek minősített őrizetesek a jövőben nem jelentenek fenyegetést.

WSJ

Az amerikai jelzáloghitelek piacának válsága egyre inkább átgyűrűzik az egyéb hitelágazatokba is: az autópiaci hitelezés után most már a diákhitelek visszafizetésénél is nehézségek mutatkoznak. A Wall Street Journal hétvégi száma arról számol be, hogy a hitelt felvevő diákok a szülők egyéb törlesztési kötelezettségei miatt nem tudnak fizetni, a nemfizetők száma több mint negyedével nőtt. A diákok a magas tandíjak miatt kényszerülnek pénzforrások után nézni, ezek közül az egyik lehetőség a diákhitel. Az legnagyobb amerikai diákhitelező, a Sallie Mae tavaly mintegy 25 milliárd dollár értékű hitelt nyújtott a diákoknak. Korábbi hírek szerint a Sallie Mae-t 20 milliárd dollárért megvette volna egy befektetési társaság, de az általános hitelválság nyomán az ügylet, úgy tűnik, zátonyra futott.

FAZ.NET

A konzervatív német napilap Merkel: Zimbabwe károsítja az új Afrika hírét címmel ismerteti az EU-Afrika csúcstalálkozó első napján történteket. A zimbabwei emberjogsértések világos bírálatával vette kezdetét Lisszabonban a 53 állam részvételével az EU és Afrika csúcstalálkozója. Angela Merkel Zimbabwét olyan „problémának” nevezte, melyet az EU és Afrika csúcson meg kell beszélni. „Támogatókat keresek ahhoz az elképzelésemhez, hogy a jó kormányzás az alapja annak, hogy a segély formában általunk nyújtott segítség, valóban megérkezzen az emberekhez”, fogalmazott a kancellár. Bírálta az emberi jogok zimbabwei megsértését. „Zimbabwe jelenlegi helyzete rontja az új Afrikáról kialakult képet”, mondta Merkel.