TALLÓZÓ

A franciák a jelenleginél fiatalabb, a belpolitikával többet foglalkozó elnököt szeretnének 2007-ben, akinek legfőbb tulajdonsága a tisztesség, lehetőleg nem homoszexuális, és nem muzulmán vallású – derül ki a TNS-Sofres közvélemény-kutató intézet felméréséből. Szerinte a franciák kilencven százaléka fontosnak gondolja a népszavazás útján történő elnökválasztást, amelyen az adatok tükrében generáció- és stílusváltásra lehet számítani jövőre Franciaországban. A megkérdezettek 54 százaléka 50-59 éves elnököt látna szívesen, ami a hetven felett járó Jacques Chirac jelenlegi elnök, de a volt szocialista kormányfő Lionel Jospin és a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen számára sem jó hír. Alig 15 hónappal az elnökválasztás előtt a franciák 63 százaléka nem tulajdonít jelentőséget az elnökjelölt nemének, ugyanakkor 22 százalékuk inkább nőt, 16 százalékuk inkább férfit szeretne az Elysée-palota következő lakójaként látni. Eszerint a népszerűségi listát vezető Ségolene Royal szocialista politikusnak lenne a legnagyobb esélye. Nicolas Sarkozy belügyminiszter mindazonáltal jobban megfelel a megkérdezettek által kívánt, olyan „vezető elnök” képének, aki a „franciák mindennapi életét érintő dolgokban elkötelezi magát”. Az elnök külseje a megkérdezettek alig 13 százalékánál lehet döntő szempont a választáskor. A francia választókat nem foglalkoztatja az elnökjelölt családi állapota, ugyanakkor az államfő házasságon kívüli kapcsolatát a megkérdezettek 17, a jobboldali szavazók 24 százaléka nem nézné jó szemmel. A választópolgárok 22 százaléka nem szívesen szavazna homoszexuális jelöltre, a mérsékelt jobboldali szavazóknál ez az arány 37 százalék. A vallási hovatartozás a katolicizmus esetében csak a választók két százalékát zavarja, zsidó származású elnököt 13 százalékuk nem szeretne, egy muzulmán jelöltet pedig 38 százalékuk utasítana el. A jobboldalon ez utóbbi arány eléri a 49 százalékot.

NOVAJA GAZETA

Oroszországban részben azért van látszatdemokrácia, mert elmulasztotta a szembenézést kommunista múltjával – kommentálta a liberális moszkvai lap az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének múlt heti határozatát a kommunista rendszerek bűneinek elítéléséről. Az újság szerint a kommunista rendszer ideológusai és vezetői sebtében demokratikus köntöst öltöttek, és megtanulták a helyes beszédet a demokráciáról, a toleranciáról és az emberi jogokról, miután békésen széthullott a szovjet birodalom. Oroszország nem élte át azt a katarzist, amely lehetővé tette volna, hogy sötét múltjára visszatekintve, s azt becsülettel elítélve, demokratikus jövőt építsen – állapította meg a lap, amely szerint jórészt éppen ezért van ma Oroszországban látszatdemokrácia megannyi törvénytelenséggel, a hatóságok kísérleteivel a volt, „létező szocializmus” intézményeinek feltámasztására.