Élet kígyózó sorok és hiánycikkek nélkül – 35 éve volt a gazdaságot is felforgató bársonyos forradalom

Szlovákiában minden évben november 17-én emlékezünk meg a bársonyos forradalomról, amely az ország gazdasági rendszerét, így a lakosok fogyasztói és vásárlói magatartását is gyökeresen megváltoztatta. 1989-hez képest jóval kevesebbet kell dolgoznunk, hogy beszerezhessünk bizonyos árukat, s bár nem jelentősen, de a fizetések is nőttek, derül ki a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzéséből.

A bőség zavara

Míg a rendszerváltást megelőző éveket az áruhiány és a boltok előtt kígyózó sorok jellemezték, napjainkra a szlovákiai polgárok tobzódnak a lehetőségekben, hol és mit vásároljanak. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2022-re az üzletek alapterülete jócskán meghaladta a 4 millió négyzetmétert. A növekedés az 1990-es években indult be, amikor a külföldi üzletláncok a szlovák piacon is terjeszkedni kezdtek. Az azóta eltelt időben a bevásárlóközpontok fogalma is teljesen új értelmet nyert, hiszen a vásárlások helyszíneiből szórakoztató központokká alakultak, ahol a termékek és szolgáltatások mellett a kultúra és a gasztronómia is megfér egy fedél alatt.

Többet keresünk, de…

A lakosság vásárlási szokásaink alakulására azonban nem csak a kínálat, a jövedelmük is hatással volt.

A rendszerváltást követő éveket a drasztikus társadalmi változások mellett szigorú gazdasági reformok is jellemezték, így a polgárok életszínvonala egy jó darabig meredeken zuhant. Ha a reálbéreket vizsgáljuk, valójában csak 2007 és 2008 környékén kezdtünk többet keresni, mint 1989-ben

– mutatott rá Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője.

A bársonyos forradalom után megjelent egy addig teljesen ismeretlen fogalom, a munkanélküliség is, amely a kilencvenes években rögtön kétszámjegyűre ugrott. Ezt követően több mint egy évtizeddel ezelőtt, a nagy gazdasági válság idején csapott kifejezetten magasra az állástalanok száma. A világjárvány megelőzően azonban történelmi mélypontra, 5 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta. Bár a koronakrízis kisebb emelkedést idézett elő, 2024-re ismét sikerült 5 százalék alá szorítani.

Kevesebb munka, nagyobb bevásárlás

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan változott az életszínvonal az elmúlt három évtizedben, nem sok értelme van az 1989-es fizetés euróra történő átváltásának. Jóval objektívebb képet kapunk, ha azt hasonlítjuk össze, hogy egy-egy termékért hány percet, órát, esetleg napot dolgoztunk akkor és most

– állítja Sadovská.

Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy a bruttó átlagbér 1989-ben 3 142 csehszlovák korona (Kčs) volt, 2024 első fél évben pedig 1 484 euró körül alakult.

A jó hír, hogy még az utóbbi években tapasztalt árvágta ellenére is kijelenthetjük, hogy kevesebb munkaórával juthatunk hozzá az élelmiszerek többségéhez, mint a rendszerváltás előtt. Ez különösen igaz a hústermékekre, a tojásra, de a csokoládéra és a cukorra is. A kenyérért azonban mostanság kétszer annyit kell dolgoznunk, mint korábban. A ruhák és cipők ugyancsak jóval megfizethetőbbek lettek. Míg a hölgyeknek 1989 előtt csaknem két teljes napjába került, ha körömcipőt szerettek volna vásárolni, napjainkban 8 óránál kevesebb is elegendő.

A tartós fogyasztási cikkek beszerzése ugyancsak lényegesen kevesebb erőfeszítésbe kerül. 1989-ben tízszer többet kellett dolgozni egy színes televízió megvásárlásáért, mint napjainkban egy LCD televízióért. Közel három évtizeddel ezelőtt egy új hűtőszekrényért hatszor, az autókért pedig kétszer többet kellett dolgoznunk, mint 2024-ben.

Külön kategória

Az élet legtöbb területén egyértelmű előrelépés tapasztalható, a saját otthon azonban mostanra sokak számára elérhetetlen álom lett. 1989-ig a lakásokat nagyrészt ingyen osztották ki, vagy legfeljebb 20–40 ezer csehszlovák koronába kerültek. Az azóta eltelt években nem csak a kínálat bővült, az árak is összehasonlíthatatlan magasságba emelkedtek. Míg a rendszerváltás előtt egy négyzetméter 5 nap munkába került, addig mára 36 napot kell dolgoznunk érte.

Készpénz helyett kártya

A bársonyos forradalom előtt Csehszlovákia gazdaságának alappillére a készpénz volt. A lakosok bankjegyek és érmék formájában kapták meg a bérüket, de többségében így fizették a számláikat is. A megtakarítások közül pedig a betétkönyvek örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.

A változás talán ezen a téren a leginkább szembetűnő, hiszen 2024-re a folyószámlák az élet nélkülözhetetlen részévé vált, a technológia fejlődése pedig akár az érintésmentes fizetésre is lehetőséget biztosít.