Ecce Homo – Jézus Krisztus szenvedéstörténete 15. századi fametszeteken

A kiállítást Knap Viktor hegedűjátéka nyitotta meg, aki Johann Sebastian Bach műveiből adott elő. Bukovszky László, a Galántai Népművelési Központ igazgatója elmondta, a felújítást követően ez az első megnyitó a galériában. Kiemelte, hogy a kiállítás a galántai Szent István király római katolikus templom felszentelésének 220-dik évfordulójának apropójából született. 

A Fő utcán álló kéttornyú, egyhajós klasszicista templom 1797 és 1800 között épült, és 1805-ben szentelték fel. Belseje különösen nevezetes értékes barokk oltáráról, amely egy 1741-ben lebontott barokk kápolna értékes eredeti berendezéséből származik. Mahulányi József a galántai Szent István király templom esperes-plébánosa elmondta, 2025 jubileumi év. 

Az egyházban minden huszonötödik évet az Istennek kell felajánlani, a jóságáért és szeretéért, amit Tőle kaptunk, ezért minden huszonötödik év, szentév. Hiszem, hogy a mai kiállításmegnyitó is segíthett ebben, mert felelemeli a lelket, magasabb szférába emel, nagyobb perpektívában engedi láttatni az élet dolgait

– tette hozzá Mahulányi.

A tárlat 39 panelon mutatja be a témát, amely a könyvnyomtatás felfedezése után készült, és az 1453 után megjelent ősnyomtatványok közé sorolható 26 műből merít. 

A fametszetek elsősorban korabeli liturgikus könyvekből vagy bibliából származó másolatok, Augsburg, Köln, Nürnberg, Bázel, Magdeburg és Lübeck nyomdáit vagy a művészi értékű fametszeteket készítő mesterek munkáit dicséri. Koday György, a kiállítás kurátora mutatta be részletesen a tárlat hátterét: 

„Ez a kiálltás az emberi lét és hit egyik legjelentősebb történetét, Jézus Krisztus szenvedésének történetét mutatja be. Ez az egyedülálló fametszet-gyűjtemény, amely a német városokban kiadott ősnyomtatványokból származik. 

Ritka bepillantást nyújt abba, hogy a múlt művészei hogyan ábrázolták és érzékelték Krisztus szenvedésének pillanatait. 

A fametszet, mint nyomdatechnika, sajátos varázzsal bír, mesteri tudást és türelmet igényel a rajzolótól és a vésnöktől, aki a fába tükörképet metsz, hogy azután a nyomdász papírra vihesse.” 

A fametszetek koruk tanúi, bemutatják a kor esztétikai érzéket és vallási felfogását. A 15. századi Európában a könyvnyomtatás elindításának, vagyis Johannes Gutenbergnek köszönhetően a könyvek már nemcsak a kolostorok világában voltak elérhetőek, hanem az egyházi és a világi szerzők művei, már nyomtatott formában juthattak el a felhasználókhoz. A kiállítást korabeli liturgikus könyvek és tárgyak egészítik ki.

Végül Bukovszky László mindenkinek megköszönte, hogy részt vállalt a terem felújtásában és a kiállítás létrehozásában. 

A Galántai Népművelési Központban található kiállítás május 31-ig látogatható.