Mobilok betiltva, változik az óvodák finanszírozása, a pedagógusok több fizetést akarnak – 6 meghatározó oktatásügyi történés 2024-ben

Az oktatási minisztérium egy sziget kaotikus kormányunk tengerében, mondhatnánk kissé lírai megfogalmazással élve. A helyzet viszont az, hogy ez a kijelentés mentes az iróniától. 

Szemben több minisztériummal a Tomáš Drucker vezette oktatási tárca hatékonyan, vagy legalábbis botrányok nélkül végzi a dolgát. 

A minisztérium egyes lépései és tervei persze nem mindig keltettek pozitív visszhangot, de a legfajsúlyosabb változtatások szakmai szempontból nehezen kikezdhetők. Druckerről közvetlen munkatársai és intézmenyes partnerei rendszerint mint jó menedzserről beszélnek. Nézzük viszont a konkrétumokat.

Betiltották a mobiltelefonok használatát

Áprilisban az oktatásügyi minisztérium bejelentette, hogy javasolja a mobilok használatának szabályozását az alapiskolákban. Októberben a parlament is jóváhagyta a törvényt, amelyet az oktatásügy bársonyos forradalmának nevezett, 89 pontból álló reformcsomagba ágyazott.

A korlátozás 2025. január 1-jétől lép érvénybe, melynek értelmében:

• Az alapiskolák első három évfolyamában teljeskörűen tiltott a mobiltelefonok használata, az iskola egész területén szünetekben és tanórákon egyaránt;
• A negyedik évfolyamtól abban az esetben lehet használni telefont tanórákon, ha ezt az állami oktatási program előírja, vagy ha a tanár oktatási célokból engedélyezi a mobileszköz használatát.

Ugyanez vonatkozik a hasonló elektronikai eszközökre, például az okosórákra, tabletekre is.

A minisztérium azzal érvelt, hogy a mobilok szabályozatlan használata rossz hatással van a tanulók eredményeire, ezt az OECD kutatásai és az UNESCO ajánlásai is alátámasztják. A cél tehát nem a digitális technológiák eltávolítása, hanem azok tudatos használata.

A fogadtatás alapvetően pozitív volt, főként a szülők részéről, akiknek jelentős többsége támogatja a tiltást – a Go4insight ügynökség közvélemény-kutatása alapján nagyjából 70 százalékuk.

Prékop Mária, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa lapunknak korábban elmondta, az iskolák többségében alsótagozaton eddig se lehetett mobilozni.

Autót sem vezethet mindenki, az okostelefon is ilyen, tudás kell hozzá

– fogalmazott az oktatási szakértő utalva arra, hogy felső tagozaton a tudatosságra kell törekedni. A felmérések szerint egyébként nagyjából minden ötödik szülő vásárol telefont iskolakezdő gyermekének.

Változott az óvodák finanszírozása

Szintén a jóváhagyott reformcsomag része – és meglehetősen fajsúlyos része –, hogy az óvodákat 2025. január 1-től az állami költségvetésből finanszírozzák.

Ugyanazzal a normatív módszerrel, ahogy jelenleg az alap- és középiskolákat is működtetik.

Ez lényegében több és biztosabb anyagi forrást tesz elérhetővé a nagyobb létszámú óvodáknak.

Középiskolákat vonnak össze

Azok a középiskolák, amelyeket 200-nál kevesebb diák látogat, fenntarthatlanok az oktatási tárca szerint. A megyék tavasszal ezért azt kapták feladatul, hogy dolgozzanak ki terveket a náluk működő középiskolák átszervezésére. Ennek eredményeképpen egyes oktatási intézményeket összevonhatnak a közeljövőben. Augusztusban  a megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz.

A kiszivárgott tervek alapján 17 magyar vonatkozású intézményt érint a középiskolai hálózat átszervezése – ezt egy, az oktatási tárcához közel álló személy is megerősítette számunkra.

Ebben az ügyben nagy visszhangot váltott ki Ipolyság esete. Nyitra megye tervei alapján itt ugyanis három középiskolát vonnának össze: a Szondy György Gimnáziumot, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát. A helyiek viszont nem feltétlenül örülnének ennek. Jelen állás szerint az önkormányzat, Zachar Pál polgármesterrel az élen, azon dolgozik, hogy a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot vonják össze – ezzel egy magyar iskolaközpontot létrehozva, amely Ipolyság városához kerülne.

Csaknem 1000 alapiskolában már az új tanterv alapján oktatnak

Az új állami oktatási program a 2026/2027-es tanévtől lesz kötelező Szlovákia összes alapiskolájában. A tanterv korábbi bevezetését viszont azért sürgette a tárca, hogy könnyebb legyen az átállás az intézmények és pedagógusok számára. Magyar tannyelvű iskolákat szép számmal találunk a „kísérletezők” között, csak a harmadik regisztrációs körben 46 magyar tannyelvű alapiskola csatlakozott.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy az alapiskolai oktatást a reform három ciklusra bontja:

• Az 1. évfolyamtól a 3. osztályig tart az első ciklus,
• A 4. és 5. évfolyam képezi a második ciklust,
• A 6. évfolyamtól a 9. osztályig tartó időszak pedig a harmadik ciklus.

De a lényegi változás természetesen nem abban áll, hogy átnevezik az egyes korcsoportokat, hanem hogy az ún. kimeneti, tartalmi követelményeket a ciklusok végén kell a tanulónak teljesíteni.

Magyarán: a diákok sokkal inkább a saját tempójuknak megfelelően haladhatnak, mivel az újítás értelmében több idejük jut egy-egy készség elsajátítására.

Érdemes megjegyezni, hogy az átállás minden értelemben fokozatos, hiszen 2026 szeptemberétől csak az első ciklust kell majd kötelezően bevezetni.

Sztrájkkészültségben a pedagógusok 

Az oktatásügyet nemcsak a minisztérium, hanem a gyakorló pedagógusok is formálják, sőt. És idén – képletesen szólva – hallatták hangjukat.

November végén ugyanis az Oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezete ún. gyásznapot hirdetett az oktatásban. A tiltakozó akcióhoz csatlakozó tanárok feketébe öltöztek.

A szakszervezet becslése szerint a tiltakozásba az iskolák 75-90 százaléka kapcsolódott be.

Követeléseik között szerepel:

Elsőként egy 10 százalékos béremelés, majd következő lépésként egy bérautomata bevezetése.

Kissé paradox módon az oktatásügyi minisztérium pozitívuman viszonyult az egész országos megmozduláshoz. Drucker azt is közölte, hogy mindent megtesz a pedagógusbérek valorizációja érdekében. De ezt csak a minisztérium tartalékaiból tudják finanszírozni, nem pedig a 2025-ös évre jóváhagyott (alaposan megnyírbált) állami költségvetésből, így pedig nem beszélhetünk rendszerszintű megoldásról.

Az oktatási szakszervezet nem is állt meg ezen a ponton: sztrájkkészültséget hirdetett, mintegy nyomásgyakorlásként a kormányra.

Az pedig már a jövő év zenéje, lesz-e ebből sztrájk, vagy belátható időn belül sikerül-e valamilyen kompromisszumos megoldást találni. Annyit viszont tényként kijelenthetünk, hogy a kormány 2024-ben nem váltotta be írásban is rögzített ígéretét, miszerint:

A kormány biztosítja a pedagógusok és szakmai alkalmazottak éves béremelését, valamint javítja az iskolák nem pedagógiai dolgozóinak javadalmazását.

Dolgoznak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásán

A tanulók teljesítményét jelentősen befolyásolja a szociális, gazdasági és családi háttérük, igazolta ezt a – sokak számára egyértelmű – megállapítást az informatikai készségeket felmérő tanulmány, de a matematikai készségeket vizsgáló kutatás is ezt bizonyítja.

Szlovákiára ez pedig hatványozottan igaz: jelentős számú szegregált iskoláról beszélhetünk országunkban.

Az oktatásügyi tárca ennek orvoslására ősszel egy új projektet indított. Az eredmények itt még tovább várathatnak magukra, mint pl. a tantervi reformnál, mégis léptünk egyet. Abban viszont nem mindenki ért egyet, hogy előre. A Lehetőséget mindenkinek projekt során 12 önkormányzat intézkedéseit vizsgálják kísérleti jelleggel, hogy milyen működő stratégiákat lehet alkalmazni, hogy a hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedését előre mozdítsa a formális oktatás. Ide tartozik a rókusi (Rakúsy) roma nemzetiségi iskola létrehozásának terve is, ezt bírálta például a PS roma származású képviselője, Tankó Vilmos, valamint több civil szervezet is.

A bírálók szerint egy roma iskola létrehozásával csak törvényi szintre emeljük az elkülönítési gyakorlatot. Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója, volt romaügyi kormánybiztos viszont azon állásponton van, hogy 

ha a roma anyanyelvű gyerekek standard szlovák tannyelvű iskolákba járnak, az azt jelenti, hogy nem reagálunk sem a nyelvükre, sem a kultúrájukra.

Ennél kézzelfoghatóbb és egyértelműbb eredmény viszont a kétműszakban működő iskolák fokozatos megszüntetése. A tervek szerint a kétműszakos oktatást 2026 végéig kell felszámolni az érintett intézményekben. Ugyan ezt azt is jelenti, hogy bővíteni kell az adott iskola kapacitásait, hogy ne csak felváltva (délelőtt és délután), hanem egyszerre is képes legyen befogadni az összes tanulót, de a minisztérium hangsúlyozza, hogy a források ehhez biztosítottak.