Akkorák a különbségek Szlovákiában, mint a Harvard és egy harlemi iskola között: Felmérték a tanulók informatikai készségeit

Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter az eredmények kapcsán elmondta, hogy nem beszélhetünk nemzeti tragédiáról, mint a PISA-mérés esetében:

Az európai átlag szintje felett teljesítettünk.

Tíz évvel ezelőtt viszont jobb eredményeket produkáltunk. A környező országok közül Ausztria és Magyarország is hasonló eredménnyel zárt. De például Csehország lényegesen jobban teljesített, mint mi.

„A tanulók az informatikai képességek terén 499 pontot értek el, miközben az európai átlag 476 pontban lett meghatározva. A teszt második részét 498 pontra teljesítették, szemben a 483 pontos középértékkel” – jelentette be Drucker.

Ez volt a második alkalom, hogy Szlovákia részt vett a felmérésben, amelyet ugyan 5 évente végeznek el, de 2018-ban nem csatlakozott országunk.

A tanulmány szerint a legrosszabb informatikai készségei az ománi, a koszovói és az azerbajdzsáni gyerekeknek volt.

Az oktatási tárcavezető hangsúlyozta, abban, hogy tíz évvel ezelőtt jobbak voltak a szlovákiai tanulók mutatói, elsősorban a társadalmi rétegek közötti nagy különbségek játszanak szerepet.

Ha egy gyermek könyvekkel teli háztartásban, egyetemet végzett szülőkkel nő fel, vagy ha otthon hozzáférhet számítógéphez, akkor jobban teljesít

– foglalta össze Drucker. Nálunk ugyanis a családok közötti szociális és gazdasági eltérések Európa többi országaihoz képest jóval nagyobbak.

Ha jó helyre születsz, az már félsiker

A felmérés adataiból egyértelműen látszik, hogy minél magasabb fokú végzettséggel bírnak a szülők, annál jobban teljesítenek gyermekeik.

• Azok a szlovákiai tanulók, akiknek szülei legfeljebb alapiskolát végeztek, a számítógépes és információs műveltség területén 394, az informatikai gondolkodás területén 368 pontot szereztek.
• Azok viszont, akiknek szülei egyetemi oktatásban részesültek, az első területen 528 pontot, a második mért területen 535 pontot értek el.

Jól mutatja a családi háttér fontosságát a könyvek száma is az adott háztartásban. Ahogy Drucker is mondta: minél több könyv volt otthon, annál jobban ment a teszt a gyereknek.

Prékop Mária, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusának van összehasonlítási alapja, hiszen korábban a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola igazgatója volt. A jómódú pozsonyi és a hátrányos helyzetű rozsnyói tanulók közti különbségről így nyilatkozott:

Olyan ez mintha korábban Harlemben tanítottam volna, most pedig a Harvardon

– fogalmazott, hozzátéve, mikor Rozsnyón praktizált, meggyőződése volt, hogy sikerül felzárkóztatni valamelyest a tanulókat. Öt év pozsonyi tanítás után viszont más véleményre jutott:

„Mára azt gondolom, hogy ez lehetetlen. Esélyük sincs. Olyan léptékkel halad előre a felső középosztály, hogy a rossz szociális hátterűek nem tudják tartani a lépést. Mintha egy mozgólépcsőn ellentétes irányba kéne haladniuk.”

Prékop hangsúlyozza:

Ez nem oktatásügyi probléma.

Szerinte a felszereltségben, a tanárok képesítésében nincs különbség, ez sokkal inkább szociális és gazdasági kérdés. Bár pedagógiai szinten is vannak problémák az informatika oktatással:

„Nem volt nagy változás az elmúlt években. Vannak megkövült alapvetések. Például: miért 17 a létszám az informatikai csoportnál? Ennek csak akkor volt értelme, amikor még nem kapott több számítógépet egy iskola”

– mondja, és hozzáteszi, hogy több olyan idejét múlt vagy értelmét vesztett dolog lehet, amit még detektálni sem sikerült.

A technikai eszközök hiánya is gond, de nagyobb probléma a nem tudatos használat

Az eredmények azt mutatják, hogy az egy háztartásban található számítógépek száma is meghatározó.

• Azok, akiknek nincs otthon PC-je, átlagosan 421 pontot értek el a számítógépes és információs műveltség terén, 404-et pedig az informatikai gondolkodásban.
• Azok, akiknek több mint 3 PC-je van otthon, átlagosan 523, valamint 533 pontot szereztek.

Várady Kornélia, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatója szerint azonban nem redukálható csak a tényleges hiányra a probléma:

„A mi iskolánk legszegényebb családjában is biztos, hogy egy-két okostelefon akad. Tehát a gyerekek hozzájutnak ilyen eszközökhöz otthon is. Ezeket viszont csak játékra, videók nézésére, közösségi oldalak futtatására használják”

– összegezte tapasztalatait lapunknak az igazgató, hozzátéve:

„Továbbra is fontos az informatika szakos tanárunk szerint olyan ismereteket átadni, mint a szöveges dokumentumok szerkesztése, táblázatok készítése, e-mailek kezelése, mert ezzel csak az iskolában találkoznak.”

A fiúk természetesen jobb infósok: MEGCÁFOLVA

A tanulmány egy széles körben elterjedt sztereotípiával is leszámol. Kiderült ugyanis, hogy a szlovákiai lányok képességei semmivel sem maradnak el a fiúkétól az informatikában, sőt:

• A lányok a számítógépes és információs műveltségben 503 pontot értek el.
• A fiúk 494 ponttal zártak.

Az informatikai gondolkodásban nem mutatkozott szignifikáns különbség: mindössze 3 ponttal végeztek jobban a fiúk.

Nemzetközi viszonylatban is elmondható, hogy a tanuló neme nem befolyásolja az informatikai készségeit, hiszen a résztvevő országok többségében sem volt számottevő különbség a fiúk és lányok eredményei között.