Tanulóink elmaradnak matematikából az EU országaihoz képest – ismételten beigazolódott, hogy születni tudni kell

A tanulmányban 2023 májusában 162 szlovákiai alapiskola 4788 diákja vett részt, tájékoztatott az oktatásügyi minisztérium.

„A szlovákiai diákok matematika- és természettudományos eredményei azt mutatják, hogy továbbra is van mit behoznunk az EU és az OECD országaihoz képest. 

Ez az eredmény arra ösztönöz, hogy fokozzuk a különböző társadalmi és gazdasági hátterű gyerekek támogatását. 

Biztosítanunk kell, hogy minden tanuló egyenlő eséllyel férhessen hozzá a minőségi oktatáshoz” – hangsúlyozta Tomáš Drucker oktatási miniszter (Hlas-SD). 

A 2023-as ciklusban a szlovákiai diákok matematikából hasonló eredményeket értek el, mint a 2019-es és a 2011-es ciklusban, ugyanakkor a 2015-ös és a 2007-es évekhez képest jelentős javulást mutattak. 

A tanulmány ismételten megerősítette, hogy mennyire erőteljes hatást gyakorol a gyerekek eredményeire gazdasági és családi hátterük.

Csehországban sem kell aggódni a jövő matematikusai miatt, de Szingapúrban semmiképp

Az eredményeket összahasonlítva nemzetközi viszonylatban az is kiderül, hogy Szlovákia a természettudomány terén enyhén az unió országainak átlaga felett végzett. Magyarország megelőz minket, és déli szomszédunk az OECD országok átlagát is megközelíti, bár nem éri el.

Az OECD és az EU országainak átlaga megegyezik matematikában: itt is beelőzik diákjainkat a magyarországi tanulók, de ők sem érik el az átlagot.

Csehország mindkét kategóriában átlag feletti teljesítményt produkált, lényegesen hátrahagyva minket a ranglistán.

A sokszor idealizált és példaként felhozott finnországi oktatás esetében érdekes, hogy tanulóik mutatói sokkal jobbak a természettudományi kategóriában, mint matematikában. Mindenesetre, senkiben ne legyen kétség, „nem átlagosak” az eredményeik.

A felmérés egyértelmű „győztese” matematikában és a természettudományokban egyaránt Szingapúr.

A számok azt mutatják, hogy a Dél-afrikai Köztársaság iskoláiba érdemes a legkevésbé beíratni gyerekeinket, ha matematikust vagy tudóst szeretnénk belőlük faragni.

Azt kéne kiszámolni, hogy kell jó helyre születni

Különböző nemzetközi kutatások erős összefüggést mutatnak a tanulók teljesítménye és családi hátterük között. A TIMSS tanulmány ezt a kapcsolatot a tanulók szocioökonómiai státuszának (SES) skáláján keresztül írja le. Jól megmutatkozott, hogy azok az oktatási rendszerek, ahol a tanulók átlagosan jobb hátterűek, jobban teljesítenek a mérésben. 

A tanulók otthoni szocioökonómiai státuszát négy indikátor alapján vizsgálták:

• otthon található könyvek,
• gyerekkönyvek száma,
• a szülők legmagasabb iskolai végzettsége,
• a szülők foglalkozása 

Ezen adatok alapján a tanulókat magas, átlagos vagy alacsony szocioökonómiai státusz kategóriákba sorolták.

Szlovákiában a magas kategóriába a tanulók 33%-a tartozik (az EU-ban ez az arány 41%, az OECD-ben pedig 42%), 48%-uk az átlagos kategóriába sorolható (az EU-ban és az OECD-ben egyaránt 46%), míg az alacsony kategóriába a tanulók 18%-a esik (az EU-ban 13%, az OECD-ben 12%).

Matematikában és természettudományokban jelentős különbségek mutatkoznak a három csoport teljesítménye között. 

Szlovákiában ez az eltérés matematikában 112 pontot tesz ki (az EU-ban 87 pont, az OECD-ben 86 pont), ami az EU/OECD országok között a harmadik legnagyobb eltérés. 

Természettudományokban pedig a magas és az alacsony csoportba tartozó tanulók teljesítménye közötti különbség Szlovákiában 135 pont (az EU-ban 98 pont, az OECD-ben 94 pont), ami az EU-országok között a második legnagyobb, az OECD-országok között pedig a legnagyobb eltérés.