Takarékosabb államot!

Minden jel arra vall, hogy végre egyszínű kormánya lesz Szlovákiának. Ráadásul olyan, amelyben a négy koalíciós partner közül háromnak már volt alkalma bizonyítani: nem csupán beszél az elkerülhetetlen reformokról. Az utóbbi négy évben több-kevesebb sikerrel megkezdtek valamit, aminek következetes folytatására most jó esélyük van. Olcsóbb államot, kevesebb minisztériumot, takarékosabb közigazgatást ígért 1989 óta az összes kormány, de az eddigi választásokból kikerült, korántsem egynemű kabinetek ilyen irányú kezdeményezései sorra megfeneklettek. Most meglátjuk, hogy ez valóban csak a sokszínűség miatt alakult-e így. A most körvonalazódó négyes fogat gazdasági programjai hasonlóak, legalábbis ami a közkiadások csökkentését, az adó- és járulékterhek mérséklését, a nyugdíjreform folytatását, s részben az egészség- és oktatásüggyel kapcsolatos elképzeléseket illeti. Ha hinni lehet a nyilatkozatoknak, az új kormány jóval karcsúbb lesz. Ez nemcsak a Nemzetközi Valutaalap meg a Világbank „felé” jó hír (a két szervezet Szlovákiával szembeni elvárásaiból sosem maradt ki az „olcsóbb állam” szorgalmazása), hanem főképp az adófizetők számára, hiszen a fölöslegesen sok állami íróasztal fenntartása elsősorban az ő zsebüket terheli. Persze, az új kormány csak akkor lehet az ország jövője szempontjából valóban sikeres, ha olyan reformoktól sem riad vissza, amelyekkel óhatatlanul az egész lakosság zsebébe belenyúl. A szociális jellegű és az egészségügyet érintő reformok mind ilyenek lesznek, de ha a kormány nem lép, ha a szüntelenül az összeomlással fenyegető felemás helyzet egyik területen sem szűnik meg, kezelhetetlen válságba kerül mind a nyugdíjrendszer, mind az egészségügy. Az óhatatlanul népszerűségcsökkenéssel járó intézkedések elkerülhetetlenek. A kérdés, egységes lesz-e ebben a koalíció. Szlovákiának talán még soha nem volt olyan politikailag homogén kormánya, amelyre ráillett az eleve stabil minősítés. A kormánykoalíción belüli együttműködés minden bizonnyal most sem lesz felhőtlen. Nagy hiba lenne azonban, ha a pártok nem tudnák kiaknázni a kedvező fogadtatásban rejlő lehetőséget, és ismét vonakodva, népszerűségüket féltve nyúlnának hozzá a sürgető teendőkhöz. Biztató jel, hogy az országot 2003-ra nem fenyegeti ideiglenes költségvetés, így az új kormány régi tagjai – jobbról megerősödve – nyilvánvalóan határozottabban folytathatják azt, amit az utóbbi négy évben sok esetben felemásra sikeredetten elkezdtek.