Nemzetközi vizeken szerez tapasztalatokat a komáromi szakközépiskola

A komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola már 2016 óta résztvevője az európai mobilitási programnak. Hajabács Andrea, az intézmény pedagógusa lapunknak elmondta, alapvetően arra törekszenek, hogy minél több diákjuk eljusson külföldre. Az akkreditációjuk jelenleg 2027-ig szól. Azzal sincs baj, ha valaki nem tud jól angolul, hiszen annak az Erasmus+-on keresztül Magyarország vagy Erdély irányába is nyitva áll az út.

Saját ízek a törököknél

Az európai mobilitási program keretén belül a dél-törökországi Ma-navgatban április végén megrendezett Gastro Erasmus Food Competition hozta el az iskolának az idei év egyik legnagyobb sikerét. A megmérettetésről két értékes díjjal tértek haza a szakközépiskola diákjai.

Az eseményen 10 európai országból 53 diák mérte össze szakácstudását. Komáromból Szakál Szilvia, Ponty Abigél és Rudy Máté vett részt a megmérettetésen. Az iskolának soha korábban nem volt hasonló tapasztalata hasonló versennyel. Radka Murániová mesternő lapunknak elmondta, hogy ő és a diákokat szintén elkísérő Mikolai Melinda angoltanár nem is nagyon tudták, hogy mire számítsanak majd Törökországban. Mindenesetre a hármas sokat készült a versenyre.

Rudy Máté végül arany sávos kategóriát nyert el egyéni versenyszámban. A feladata az volt, hogy marhahúsos főételt készítsen. A csapatversenyben pedig egy menüsort kellett készítenie a hármas csapatnak. Murániová úgy látta, nagyjából mindegyik csapat a saját nemzeti konyháját igyekezett valamilyen módon bemutatni. A komáromiak így előételként csirkemájas pástétomot készítettek, a fő fogás harcsapaprikás volt túrós tallérral, a desszert pedig végül málnás gombóc. „Elég nagy sikerük lett, mivel 10 országból a második helyet értük el” – mondta a mesternő.

Szakál Szilvia elmondta, sokat kellett rögtönözniük a verseny közben: „Tapasztalatot szerintem mindannyian bőven szereztünk. Az időt és a felszerelést el kellett osztanunk, illetve nagyon kevés eszközt kaptunk. Ez jó tanulság volt. Ez volt az első ilyen versenyem, és szeretnék továbbiakon is részt venni.”

Gyakorlatias ír munka

Írország fővárosában, illetve részben annak környékén háromhetes szakmai gyakorlaton vehetett részt 12 komáromi diák, akiket két tanár kísért. Az iskola kereskedelmi akadémiáján tanuló fiatalokat a tanulmányi eredményeik, magaviseletük, illetve angoltudásuk szerint válogatták ki az ír kalandra – pontosabban munkára. Ugyanis napi hat-nyolc órán át végeztek rendes munkát különféle helyi cégeknél.

„Volt, aki kapott ajánlást is, amit aztán csatolhat majd az életrajzához. Kísérő tanárokként végigjártunk minden céget, s mindenhol azt mondták, a diákjaink a nyelv és a számítógépes tudás tekintetében is felkészültek. Nem volt olyan feladat, amit nem tudtak volna elvégezni” 

– mondta Hajabács Andrea. Gyakorlatilag mindegyik diák kapott nyári munkaajánlatot is.

Az elvégzendő feladatok cégről cégre változtak, de alapvetően mind kereskedelmi képességeket igényeltek. Kobza Anita például egy online ír szuvenírbolt felületét szerkesztette. Jennifer Keszanová egy Dublinhoz közeli nyelviskolában dolgozott, ami szerinte sokat dobott az öntudatán és önállóságán. Sára Dobosiová munkaközvetítéssel foglalkozott, amely során magasabb beosztású embereknek kellett feladatokat találnia. Vendégh Enikő pedig elsősorban idősekkel foglalkozott egy szociális központban: nemcsak szórakoztató programokat szerveztek nekik, hanem tanácsadó és ismeretterjesztő kiadványokat is készítettek a részükre.

Összességében mindegyik diák azt állította, hogy a szakmai gyakorlat nagyon sokat lendített az angoljukon. „Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunknak nehezek voltak az első napok, mert a helyieknek ír akcentusuk van, amit meg kell szokni. Szeretik lenyelni a hangokat, nem mondják végig szavakat” – mondta Sára Dobosiová.

A működő finn rendszer

Az Erasmus+-on belül lehetőség van arra is, hogy a pedagógusok is tágítsák az ismereteiket egy-egy jól megtervezett úttal. Az iskola igazgatója, Szabó Viktor, Hajabács Andrea és Mikolai Melinda így kerültek el Finnországba, ahol a Helsinki melletti Vantaa városának Mercuria nevű kereskedelmi szakközépiskolájában tölthettek el öt napot. Hogy miért a finn intézményt választották, arra egyszerű a válasz: mert az ország iskolarendszerének színvonala köztudottan magas, s ezért arra voltak kíváncsiak, hogy „mit csinálnak jobban, mint mi”.

Az intézménybe 1000 diák jár, akiket egy 100 tagú tantestület szolgál ki. A pedagógusok 3-4000 ezer euró között keresnek, ami még a finn árakhoz képest is jó keresetnek számít. Emellett a komáromi csapat tapasztalta azt is, hogy társadalmilag sokkal elismertebb ez a szakma a skandináv országban, mint Közép-Európában.

„Mindenre van pénz. Minden felszerelés adott” 

– szögezte le a másik fontos szempontot Szabó Viktor. Úgy látja, alapvetően a szlovákiai oktatásban is azzal próbálkoznak, mint a finnek, a különbség lényege azonban abban áll, hogy amit ott csinálnak, az valóban működik is. Ha például a pedagógusi munkát szervesen támogató szakemberekről van szó, akkor azok nemcsak a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak, hanem akár azokkal is, akik csak egyszerűen lemaradtak az órai munkában. Fontos szempont az is, hogy nincs »mindenesség«, vagyis mindenki a saját feladataira tud koncentrálni a túlterhelés veszélye nélkül. „Külön ember van a projektmenedzsmentre, mert az rengeteg munkát jelent. Mindenre van ember” – mondta az igazgató.

Az igazgató és Hajabács Andrea is lelkesen beszélt arról, hogy a finn iskolában nagyon hatásosan ötvözik az elméleti és a gyakorlati órákat, illetve ide kell számítani a vállalatokkal való együttműködést is. Fontos az is, hogy inkább kevesebb ismerettel foglalkoznak, de azzal aztán rendesen. Mindezt úgy lehet elképzelni, hogy két hónapig az összes tantárgy keretén belül egy tantárgyról, például a bérelszámolásról tanulnak, ezt aztán kéthavi gyakorlat követi egy cégnél, ahol élesben sajátíthatják el azt, amire szükségük van. Szabó Viktor szerint mérlegelik, hogy ha nem is ilyen kiterjedten, de Komáromban is megpróbálnak hasonló rendszert kialakítani. 

A Mercuria egyébként döbbenetesen sok vállalattal van kapcsolatban, szám szerint mintegy 50 ezerrel. Mondani sem kell: a diákoknak a végzést követően sokszor egyenes út vezet ezekhez a munkahelyekhez. Viszonylag ritkának számítanak a pályaelhagyók – vagyis, aki egy bizonyos szakmát tanult ki, az abban is marad a kereső évei során is.