T. Ház-zárás, kampánynyitás

A jó hír, hogy köztársasági elnökünk már megint jobban van. A tegnapi napot mindenesetre még kórházban töltötte, ahová azért szállították, mert... No igen, ez az, amit nem lehet pontosan tudni.

Az egész egy balul sikerült ájtatos napozással kezdődött. Rudolf Schuster – aki nem sokkal azelőtt kijelentette, büszke kommunista múltjára – Lengyelországba utazott pápát nézni. Bár tűzött a nap a szentmisén, ő elutasította a felkínált napernyőt. Mert hát hogy is vette volna ki magát, hogy ott ül Szent Péter napernyője alatt, mellette pedig a lengyel meg a litván elnök fedetlen fővel. Ki tudja, talán még ki is röhögték volna a hívők, akik minden bizonnyal csak rá figyeltek. Mindegy, késő bánat, most már főhet az államfői fej, mivel a Nap kiszúrta magának a napfényben fürdőző Schustert, aki így napszúrást kapott a többórás rendezvényen. Ez persze még meg sem kottyant volna szívós elnökünknek (annak idején ennél forróbb pillanatokat is átélhetett a Központi Bizottságban, meg a brazíliai őser-dőkben), azonban legyengült szervezetét váratlanul érte egy ételmérgezés. Persze lehet, hogy nem is ezért, hanem valami más okból görcsölt be az elnöki gyomor. Schuster orvosa mindenesetre rögtön kizárta a gombamérgezést mint a hasi fájdalmak lehetséges kiváltó okát. Ez meg azért érdekes, mert miután 50 ezer koronát ajándékozott egy árvíz sújtotta falu lakóinak, a hálás emberek egy kosár frissen szedett gombával köszönték meg az elnöki gesztust. Gusztust kapott-e vagy sem Schuster a gombára – erről nem szól a Füle, de mondom, az orvos szerint legalább a gomba nem volt bolond. Ha nem tetszettek volna észrevenni, szerdán megkezdődött a választási kampány. Nem mintha eddig nem árasztott volna el mindent az óriásplakátokról pozitív arccal a bizonytalan jövőbe néző, egyenmosolyú (ön)jelöltek dömpingje – tisztelet (?) a kivételnek –, azonban most már hivatalosan is korteskedhet mindenki kedvére. Persze biztosan nem kampányfogás, hogy a kormány utolsó előtti ülésén nagy gyorsan összekapart valahonnan 300 milliót az iskolákat megsegítendő, az is véletlen lehet, hogy éppen most fogadta el szerkesztőségünk meghívását Mikuláš Dzurinda kormányfő, hogy holnapután az interneten csevegjen olvasóinkkal, és a jelenlegi (reményeik szerint pedig jövendő) képviselők most mintha valahogy sűrűbben jutnának el vidékre is. Mindegy, ezt az egy hónapot már kibírjuk valahogy, legföljebb egy ideig gyakrabban kell ürítenünk a postaládánkat, a reklámok miatt pedig kevesebb olvasnivalót találunk az újságokban.

Egyszóval a végéhez közeledik ez a négy év, a kormányhivatalban kisöprik az emlékplakett-raktárat, a parlament is befejezte a munkáját – jómájú barátom megjegyezte: miért, elkezdte? –, többek között Duray Miklós is kapott egy kispárnát, ugyanis egy civil szervezet ezzel jutalmazott néhány képviselőt törvényhozói tétlenségéért.

Dunaszerdahelyen Csonka „Pici” András hathatós zenei segítségével kerítettek sort a Magyar Koalíció Pártja kampánynyitójára. Picivel biztosan jobb volt a rendezvény. Valószínűleg a helyszín, a DAC-stadion ihlette a 11-es számmal induló MKP elnökét, amikor – némi sportzsargont bevetve – Bugár Béla kijelentette, már csak rajtuk múlik, be-lövik-e a tizenegyest. Meg rajtunk is, váltunk-e belépőt a mérkőzésre.

A meccs időpontja ismert, a párt már edz egy pár éve, mivel azonban egy kicsit sok az ellenfél, gondolom, kibékülnének egy x-szel is.