Peter Pellegrini államfő a védelmi tárca első látogatásán Ukrajnát bírálta, amiért megtiltotta az orosz Lukoilnak, hogy a területén keresztül szállítson kőolajat nyugatra (TASR-felvétel)
Lukoil-ügy: Pellegrini Ukrajnával szembeni válaszlépésekről beszél
Peter Pellegrini élesen fogalmazott azzal kapcsolatban, Ukrajna megtiltotta az orosz Lukoilnak, hogy a területén keresztül kőolajat szállítson egyebek mellett Szlovákiába. Az új államfő szerint, ha Kijev álláspontja nem változik, akkor Szlovákiának válaszlépéseket kell tennie Ukrajnával szemben.
Pellegrini szerdán délelőtt a beiktatása óta először tett hivatalos látogatást a védelmi minisztériumban, ahol teljes katonai tiszteletadás mellett fogadták. A tárca pozsonyi székhelyén szemrevételezte az ott felsorakoztatott haditechnikát, majd Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszterrel egyeztetett. A tárcavezető és az államfő közös sajtótájékoztatót is tartott, ahol Pellegrini elmondta, ugyan Szlovákia álláspontja szöges ellentétben van Magyarország pozíciójával, amely blokkolja az Európai Békekeretből történő kifizetéseket, de elfogadják Budapest döntését. „Természetesen Szlovákiának jól jönne, ha ezeket a forrásokat mihamarabb megkapnánk a számlánkra. Hiszen az Ukrajnának átadott haditechnikáért cserébe kompenzációként ígérték ezeket nekünk. Másrészt ez Magyarország szuverén álláspontja” – mondta Pellegrini azzal, hogy emiatt azért a szlovák költségvetés nem fog összeomlani. A kifizetések blokkolásáról nemrég budapesti látogatása során Sulyok Tamás magyar köztársasági elnökkel is egyeztetett. Pellegrini kijelentette, Budapest részéről jogos reakciónak tartja a kifizetések blokkolását, amiért Ukrajna megtiltotta, hogy az orosz Lukoil kőolajat szállítson a Barátság kőolajvezetéken keresztül nyugatra, így Magyarországra és Szlovákiába. Az orosz cég a magyar kőolajellátás 33 százalékát, a szlovákiai ellátásnak azonban 40–45 százalékát biztosította. Pellegrini szerint Magyarország az olajszállítás körüli ügy miatt még határozottabban fogja blokkolni a békekeretből történő kifizetéseket. Hozzátette, az ukrán kőolajtranzit leállítása heves reakciót váltott ki a magyar oldalon. „Ezt tiszteletben tartom, hiszen Magyarország emiatt nyersanyaghiánynak van kitéve, amire szuverén országként reagált. Nekünk nincs más lehetőségünk, mint megvárni, hogy megváltoztassa az álláspontját” – tette hozzá Pellegrini azzal, egyelőre nem látni a megoldást.
Beszóltak Kijevnek
Az államfő a továbbiakban arról beszélt, Szlovákia felelősségteljes szomszédként viselkedett Ukrajnával szemben. Arra emlékeztetett, a korábbi években a határon áthaladó gázvezetéket úgy alakították át, hogy az kelet felé is képes legyen az energiahordozó szállítására, így el tudták látni Ukrajnát gázzal, amikor arra szüksége volt. De azt is megemlítette, hogy miután az oroszok lerombolták az ukrán elektromosáram-termelési kapacitás jelentős részét, Szlovákia árammal látja el keleti szomszédját. Eddig 40 ezer MWh árammal látta el az ország Ukrajnát. Illetve arra is kitért, hogy Szlovákia katonai eszközökkel is segítette Kijevet. Pellegrini szerint Szlovákia ezért nem azt érdemli, hogy Ukrajna korlátozza az ide érkező kőolajat. Úgy véli, bizonyos ideig türelmesek lehetnek, de nem örülne neki, ha a szlovák kormánynak válaszlépéseket kellene tennie. „Nagyon bízom benne, hogy Ukrajna ezt rendbehozza, mert ellenkező esetben Szlovákia mint szuverén ország arra kényszerül, hogy megtorló intézkedéseket tegyen” – jelentette ki az államfő.
Kaliňák a Lukoil ukrajnai tranzitjának betiltásával kapcsolatban arról beszélt, szerinte ezzel Kijev a szomszédos országokkal való jó viszony terén sokat kockáztat. „Ez a döntés felelőtlen, meggondolatlan volt” – jelentette ki a védelmi miniszter, és a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor 2009-ben Ukrajna jelentősen korlátozta a Szlovákiába érkező orosz gáz mennyiségét, illetve igényt formált erre a nyersanyagra. Kaliňák bízik abban, hogy a helyzet mihamarabb rendeződik, mert ellenkező esetben ez jelentős károkat okozhat a két ország gazdasági és egyéb kapcsolataiban.
Légvédelem
Kaliňák a sajtótájékoztatón közvetve bírálta a Heger-kormányt, amiért az 2022-ben átadta Ukrajnának a még szovjet típusú légvédelmi rendszerek túlnyomó részét. Kiemelte, a NATO alapszerződése is arról szól, egy országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, míg a szövetséges erők a segítségére tudnak sietni. Egyben arra emlékeztetett, azóta a szövetséges országok egymást váltva, rotációs rendszerben biztosították Szlovákia légvédelmét, de aztán ez nem tudott működni, egy idő után nem érkeztek külföldi légelhárító egységek. Arra is kitért, a NATO-főtitkár Mark Rutte megválasztását Szlovákia azzal a feltétellel támogatta, ha újraindul ez a rotációs rendszer. Hozzátette, Szlovákiának elsősorban közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerekre van szüksége. Kaliňák azonban arról is beszámolt, hogy a végső fázisban tartanak azok a tárgyalások, amelyek célja, hogy Szlovákia újra saját légvédelmi ütegekkel rendelkezzen. Mint elmondta, két izraeli ajánlat van játékban, szerinte nyár végéig megszülethet a végső döntés. Egyelőre a beszerzéssel kapcsolatban a NATO álláspontjára várnak. A rendszer működéséhez szükséges radarokat már megrendelték. Arról is beszélt, hogy a rövid hatótávolságú kisebb, Mistral típusú rakéták pedig akár rövid időn belül is Szlovákia rendelkezésére állhatnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.