Sör- és borivóknak való

A trafikokban máris drágul a cigaretta – ez a legbiztosabb jele annak, hogy a kormánykoalíciós pártok által kedden elfogadott, a kabinet által pedig tegnap szentesített gazdasági döntéseket a parlamenti rábólintás hiányában is már készpénznek vehetjük. A döntés előzménye, hogy a pénzügyminisztérium – szokás szerint – alulbecsülte a bevételeket, ezért évközben kénytelen kiigazítást tenni. A kiigazítás szó természetesen azt jelenti, hogy a polgároktól adók formájában még többet préselnek ki. A helyzet súlyosságát jól jelzi a pénzügyi tárcának az a kétségbeesett terve, hogy Švejk közismert mondását mellőzve a sört minden korábbinál jelentősebben, palackonként 4-5 koronával akarta drágítani, a borra pedig megsemmisítő hatású, literenkénti 25 koronás adót rótt volna ki. A józan gondolkodású, ám a sör- és borivókkal együtt érző politikusok végül nemet mondtak az absztinensek legharcosabbjaival vetekedő Ivan Miklošnak, s végül a jóval mérsékeltebb tervezet diadalmaskodott. A cigaretta árugrásának mértéke változatlan maradt, ám a dohánytermékek forgalmazásának többletbevételéből – a csempészek miatt – máris jelentős pénzt csoportosíthatnak a szlovák–ukrán államhatár vám- és határőrségének megerősítésére. Az alkohol terén mutatkozó engedékenységnek persze ára van, ez pedig a vártnál is magasabb üzemanyagadóban, na meg a magasabb költségvetési hiányban csapódik majd le. Tudnivaló, ha a benzin drágul, akkor mindennek feljebb kúszik az ára. A literenként 3 koronával emelkedő üzemanyagár az inflációgerjesztő hatása mellett meggátolhatja a reálbér-növekedést, behúzhatja a gazdasági növekedés fékjét, összességében komoly szociális utóhatásai lehetnek, a munkanélküliség növekedését is beleértve. A döntéseket követően a látványosan lelkendező politikusoknak talán nem ártana tudatosítaniuk: az áremelések szokványos megoldása helyett az olcsóbb és karcsúbb államgépezet megvalósítása volna igazán az üdvözítő. Az igazi bátorság nem a polgárok újabb kifacsarásához kell, hanem az államapparátus karcsúsításához, ahhoz, hogy megállapítsák, az idei költségvetés kidolgozói közül kik követték el az áremeléseket gerjesztő hibát, s felelősségre is vonják őket. És akkor még nem említettük, hogy a kabinet kegyelméből 2004 januárjától nem 20, hanem „csak” 19 százalék lesz az egységes hozzáadottérték-adó. E lépés eredményeként az alapvető élelmiszerek ára ismét meglódul, így legalább elmondhatjuk magunkról, hogy ha az életszínvonal terén még nem is értük utol a Nyugatot, az árak terén viszont már alig van elmaradásunk.