Sólyom László civilben

Később jogi egyetemet végzett, és azzal párhuzamosan könyvtárosi képesítést is szerzett, s már meg is volt a könyvtárosi állása, amikor Mádl Ferenc megkereste azzal, hogy Németországban, a jénai egyetemen kellene egy magyar munkatárs. Akkor németül már tudott – iskolában tanulta, akárcsak az angolt –, és vállalta a megbízatást. ĺgy „ragadt” a jogi pályán. Felesége a család fő szervezője, központja, amire nagy szükség van a kilenc unoka mellett, akik dzsúdózni, focizni, néptáncra meg zeneiskolába járnak, persze ahányan, annyi időpontban. A családon belüli sok kötelezettség azt is jelenti, hogy felesége Sólyom László megfogalmazása szerint „nem lesz hiperaktív” – de természetesen férje mellett lesz, amikor erre például protokolláris okokból szükség van. Mindjárt az államfő első, hagyományosan Ausztriába vezető látogatásán is ott kell lennie, hiszen amikor Heinz Fischer osztrák államfő Magyarországon járt, feleségével érkezett.

A család kedvenc időtöltése a kirándulás, és Sólyom László magától értetődően állítja, egy rendesebb túra 25 kilométernél kezdődik. Még nem világos egészen, hogyan szervezik meg a kirándulásokat, ha a kormányőrségnek muszáj őrködnie az elnök biztonságán, de Sólyom László reméli, a szokásos módon, a megfelelő papírok kitöltése nyomán néha magára maradhat családjával. Üdülni is főként a Mátrába jár a Sólyom család, néha meg a Balatonra.

Hogy mi mindennel jár az új tisztség? A protokoll teher lesz Sólyom László számára, de tudomásul veszi, ez a feladatkör ezzel jár. És szüksége lesz az elnöknek öltönyökre, mert eddig inkább sportzakóban szeretett járni – szabadidejében ma is, ha nem egészen farmert, de arra emlékeztető vászonnadrágot, nyáron rövid nadrágot szeret hordani –, és persze feleségének is szüksége lesz különféle ruhákra. Elmondta: úgy gondolja, ehhez nincs szükség tanácsadóra, megbíznak saját ízlésükben.

Mint már köztudott, baj van a rezidenciával. A mostani, XII. kerületi társasházi lakásban – amely az alkotmánybíróságé, s amelyben egy (könyvtárnak berendezett) nappali és két hálószoba van – nem lehet maradni, nem csak azért, mert a protokolláris kötelezettségek ellátására alkalmatlan, hanem azért sem, mert nincs hol lenniük a kormányőröknek, és a lakótársak sem örülnek a vigyázó kameráknak. A Béla király úti ingatlant azonban eladták, pedig ott több alkalmas épület is volt Sólyom László megítélése szerint. Márpedig ilyen épületet nem könnyű találni Budapesten. Az interneten azt olvasta, hogy „az elnöknek luxusvilla kell”, de egyáltalán nem erről van szó: az államfőnek egyetlenként a törvény írja elő a rezidenciát, mert feladata ellátásához erre szükség van. Nem luxusházról van szó, hanem olyanról, ahol van egy fogadószint az ahhoz szükséges helyiségekkel, egy lakásrész, amelyben a család él, valamint megfelelő hely az ugyancsak a törvény értelmében folyamatosan a helyszínen lévő kormányőrök számára.

Sólyom László nagyon reméli, az új rezidencia berendezésére lesz majd befolyása, de hogy az milyen lesz, az majd az épület stílusától függ. Általában, ha illik a környezethez, szereti az antik bútorokat, de becsüli az olasz formatervezőket is, bár az árak elérhetetlenségét sokszor indokolatlannak tartja. Volt valaha néhány örökölt antik bútordarabjuk, de egy költözés folytán el kellett adni. Ma is fáj értük a szíve – mondja, s kuncog: megtudta, kihez kerültek, s lenne is nagy meglepetés, ha elmenne megnézni a bútorokat.