Új kihívások és segítségnyújtás a pedagógusoknak

A jókai Gregorovits Lipót Alapiskola látta vendégül a Galántai Regionális Pedagógustámogató Központ által szervezett tematikus nap résztvevőit, akik két, egy délelőtti és egy délutáni blokkban ismerkedhettek meg a robotika és a mesterséges intelligencia előnyeivel és esetleges buktatóival, hátrányaival. Egy-egy előadással és négy-négy alkotóműhellyel készültek a szervezők. 

A reggeli megnyitón Berta Tünde, a Galántai Regionális Pedagógustámogató Központ igazgatója, Kovács Erika, a jókai alapiskola igazgatója és Gabriel Kiš, a település polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Utóbbi elmondta, nagyon örül a modern eszközökről szóló témáknak és annak, hogy ezek az oktatás részévé válnak. Arról is szót ejtett, hogy a rengeteg újdonság annyira gyors egymásutánban jelenik meg a mindennapjainkban, hogy alig győzzük követni. Azt reméli, hogy az oktatás korszerűsítésével sikerül időben felugrani a fejlődés vonatára.

Bicsan Sztraka Rita, a nagyfödémesi Borsos Mihály Alapiskola pedagógusa a Lego robotika versenyen elért eredményeiken keresztül mutatta be a résztvevőknek a robotok programozásának hasznosítását az oktatásban. Keresztesi Ildikó és Janko Makovník az AI és a digitális eszközök előnyeiről és hátrányairól tartott rövid előadást magyar és szlovák nyelven. A pedagógusok négy tanteremben a mesterséges intelligenciával, a robotikával, az alkalmazások iskolai használatával, a kreatív oktatási eszközökkel kapcsolatos foglalkozásokon mélyíthették elméleti és főleg gyakorlati tudásukat.

A tematikus napnak otthont adó iskola igazgatója az Új Szónak elmondta, a Galántai Regionális Pedagógustámogató Központ mentoraként és lektoraként már nyár végén a tanév tervezésekor úgy gondolta, mindenképpen szeretné kinyitni az intézmény kapuit a kollégák előtt, hogy megmutassa, hogyan folyik a munka az iskolában. 

A Galántai járás magyar és szlovák iskoláiból egyaránt érkeztek a résztvevők, valamint a Jókán nemrég megnyílt új közösségi központ munkatársai is eljöttek, akikkel nagy örömünkre jó együttműködés kezd kibontakozni. Országos szinten több mint négyszáz iskolában indult el a kurrikuláris reform, ahol nagy szükségük van a pedagógusoknak a segítségre. Az iskoláknak meg kell fogalmazniuk az értékeiket, a víziójukat, a stratégiai céljaikat, így a központ mentorainak bőven akad tennivalójuk. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon hálásak a pedagógusok, mert együtt végezzük el ezeket a feladatokat, SWOT-elemzéseket készítünk, amelyek az igazgatóknak is nagyon jó visszajelzéseket adnak

– magyarázta. Kiemelte, mennyire jó, hogy nem egy országosan, központilag kiadott séma alapján kell az oktatási reformot megvalósítani, hanem a régióra és az adott iskolára szabva, az ottani gyerekekhez, lehetőségekhez, eszközökhöz igazodva, a saját értékeikre alapozva. Elismerte, hogy vannak pedagógusok, akik az újítás kezdetekor kétkedve és távolságtartóan álltak a mentorokhoz, de idő közben és a közös munka során nagyon jó együttműködést sikerült kialakítaniuk. Mint mondta, nem is segítséget kell nyújtaniuk a mentoroknak, hanem elég vezetni a pedagógusokat a workshopokon. 

Talán azért is voltak olykor előítéletek a tanítókban az újdonságokkal kapcsolatban, mert számos képzésen vettek már részt, amelyek nagy hangsúlyt fektettek az elméleti oktatásra. Ezzel szemben a mi workshopjainkon a gyakorlaton van a hangsúly, a konkrét esetekkel foglalkozunk és igyekszünk úgy rávilágítani a problémák megoldására, hogy a pedagógus maga is próbálja ki az általa alkalmazott módszert. Például nemrég a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban a speciálpedagógus kollégák azzal kezdték az alkotóműhelyt, hogy a résztvevőknek olyan gyakorlatokat kellett megoldaniuk, amelyekkel saját maguk is megtapasztalhatták, mit érez egy autista, egy diszlexiás vagy más diagnózissal rendelkező gyerek. Rengeteg aha-élményt tapasztaltak

– egészítette ki Kovács Erika, akitől azt is megtudtuk, a tavalyi évnek az volt a fő kihívása, hogy bejussanak az iskolákba, de ahová bejutottak, oda most már többször is hívják a támogató központ mentorait, lektorait, így fokozatosan emelkedik a mentoráltak száma is.

Berta Tünde, a Galántai Regionális Pedagógustámogató Központ igazgatója kifejtette, az ilyen jellegű tematikus napok arra szolgálnak, hogy az oktatási reformban elvárt tematikus változásokban támogassák az iskolákat. 

Mivel a kapacitások miatt nagyon nehéz mindig mindenkinek az igényeit kielégíteni és négy központunk van, mégpedig a komáromi, a dunaszerdahelyi, a galántai és az érsekújvár-vágsellyei, ezért négy tematikus napot szervezünk a négy központban forgásos rendszerben, minden esetben igazítva a témákat a régió igényeihez. Ezek lefedik a magyarlakta régiók nagy részét, de minden előadás, alkotóműhely kétnyelvű, hiszen egymástól tanulva sokkal jobban tudunk haladni

– fejtegette. Annak, hogy Galántán is megnyílt a pedagógustámogató központ, Berta Tünde szerint az a legnagyobb hozadéka, hogy az iskoláknak nyújtott ilyen jellegű támogatás korábban nem létezett, vagyis, hogy a tanítók közvetlenül a tanteremben kapják meg azt a segítséget, amire szükségük van. Ehhez szerinte a pedagógusoknak hozzá kell szokniuk, meg kell tanulniuk, hogy nem kontrollálni mennek a mentorok vagy hogy bármit is számonkérjenek, hanem hogy segítsenek előrébb vinni őket a gondolkodásban, a fejlődésben, a megoldások keresésében, illetve hogy megvédjék őket a kiégéstől, hogy a jó példák mentén összekapcsolják az iskolákat. Ugyancsak kiemelte a támogatóközpontok működésével kapcsolatban azt, hogy nem felülről jövő utasításokat akarnak a pedagógusokra ráerőltetni, hanem a régióra és az adott iskolára szabva igyekszenek átültetni a reformokat.