A mesterséges intelligencia az osztálytermek küszöbén – a diplomamunkák korszakának is véget vethet

Állandó témává vált a mesterséges intelligencia beépítése a hazai oktatásba. Tomáš Drucker oktatási miniszter elég eltökéltnek látszik a kérdésben: meggyőződése, hogy egyrészt ez egy elkerülhetetlen lépés, másrészt, hogy nem érdemes húzni az időt.

Jól bizonyítja ezt, hogy legutóbb Drucker a finn Henna Virkkunennel, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnökével egyeztetett ez ügyben Brüsszelben.

A találkozó fontos témája volt Szlovákia azon szándéka, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) szisztematikusan integrálja az oktatási rendszerbe

– olvasható a hivatalos közleményben is. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de jelen állás szerint

idén ősszel a minisztérium már be is mutatná a konkrét tervet az AI bevezetésére az oktatási rendszerünkbe.

Ez magában foglalja majd az alap- és középiskolák tantervének kiterjesztését a mesterséges intelligencia oktatására - mind technikai szempontból, mind pedig az etikai és társadalmi összefüggésekre helyezve a hangsúlyt.

Úgy tűnik, mintha az oktatási tárca egy „piaci rést” látott volna meg az európai oktatási modellekben. Mert az AI térhódítása még jelenleg is zajlik, és nem igazán volt ideje reagálni a nyugati országoknak se, hogy megfelelő módon integrálják az iskolaügybe, így ha nem is elsőként, de az elsők között aknázhatjuk ki a lehetőséget. 

Drucker ráakadt egy olyan területre, ahol nem a lemaradást kell kínkeservesen behozni, hanem amiben képesek lehetünk lépést tartani.

„Szlovákia nem csupán passzív felhasználója lesz a technológiának, hanem aktív alkotója annak, hogyan lehet az oktatás javára fordítani” – fogalmazott a miniszter. Ezt a szándékot bizonyítja, hogy november végén az OECD Globális Oktatási Fórumának – amelyet Pozsonyban tartanak –  középpontjában a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe áll majd.

Hogy állunk most az AI-jal?

Az alapiskolák és középiskolák rendszerszinten még váratnak ugyan magunkra, de a felsőoktatási intézményekben már mindennapi realitás a mesterséges intelligencia használata. De jelenleg az igény nagyobb, mint a tényleges kínálat.

A szlovákiai AI Társulás (ASAI) kutatása szerint az egyetemi diákok több mint fele hetente legalább egyszer használ valamilyen AI alapú eszközt (a ChatGPT a legnépszerűbb).

Ezzel szemben csak 37 százalékuknak szerepel a mesterséges intelligencia használata a tantervében.

A workshopok effektív megoldást jelentenek ugyan az alapok elsajátításában, de ilyenen a hallgatók több mint 70 százaléka még soha nem vett részt. Bár 91 százalékuk szívesen venné, ha olyan szakemberektől tanulhatna, akik a gyakorlatban használják rendszeresen a mesterséges intelligenciát.

Ha a mai fiatalok többsége a TikTok, a Google vagy a YouTube segítségével szerzi be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit, az nem a lustaság jele, hanem annak bizonyítéka, hogy az iskola mint elsődleges tudásforrás kudarcot vall. A diákok nem több elméletre vágynak, hanem konkrét válaszokra, eszközökre és mentorokra

– fogalmazott közleményében az ASAI, amely 19 egyetem közel 3000 diákjának válaszait dolgozta fel.

Hozzáteszik: az egyetemek talán nem rendelkeznek minden válasszal – de fel kell tenniük a megfelelő kérdéseket. Vagyis a társulás is abban lát gyors megoldási lehetőséget, hogy külsős szakértők bevonásával garantálják a felsőoktatásban a AI-képzést.

Ez nem tér el nagyban attól, amit az oktatási tárca is ígér nagy vonalakban, miszerint megerősítenék az iskolai digitális koordinátorok szerepét, hogy az intézmények szakmai támogatást kapjanak.

Az ASAI egyébként nyílt párbeszédre hív minden oktatási szereplőt, így tárgyalóasztalhoz ülne a minisztérium képviselőivel is.

Minek így diplomamunka?

A szakdolgozatokra, diplomamunkákra is mindenképpen hatással van az AI. Eleve felmerülhet az emberben a kérdés, hogy van-e értelme ezzel a módszerrel felmérni a diákok tudását. Másként fogalmazva: be tudja-e tölteni ugyanazt a funkciót egy szakdolgozat a szöveggenerátorok és AI szoftverek korszakában, mint korábban?

A kérdésnek Drucker és Róbert Zsembera az oktatási minisztérium felsőoktatásáért felelős államtitkára is helyt ad. Utóbbi szerint komolyan fontolgatják a záródolgozati rendszer módosítását, mivel az egyetemek más módon is tesztelhetik a hallgatókat.

Az nem tűnik reálisnak, hogy általánosan eltörölnék a diplomamunkák leadásának kötelezettségét, de kétségkívül vannak olyan szakok, ahol ez valós opció. Sőt, előrelépés is lehetne, amennyiben ez több gyakorlatot tenne lehetővé.

Csehországban már léptek ilyet, meglátjuk, ott hogy sül el. A Prágai Közgazdasági Egyetem (VŠE) diákjai, akik a vállalatgazdaságtani karon kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől, már nem fognak szakdolgozat írni az alapképzésük végén.