Április elején tudták meg a nagysallói alapiskola tanulóinak szülei, hogy a következő tanévben már új iskolába kell vinni gyereküket. Elsős már tavaly sem volt, idén nem is hirdettek beíratást.
Nagysallón végleg bezár a magyar alapiskola, év végén mindenki elballag

Idén mindenki elballag
Április 9-én szülői értekezletet hívott össze a Nagysallói Alapiskola vezetése az alsó és a felső tagozatos tanulók szülei részére. A meghívóban azt arról tájékoztatták a szülőket, hogy az alapiskola megszűnik, a gyerekeknek új iskolát kell keresniük. „A szülői értekezlet célja, hogy segítséget nyújtsunk Önöknek, illetve gyermekeiknek a továbbtanulási lehetőségekről a régiónkban. Az összejövetelre meghívtam a környék magyar alapiskoláinak igazgatóit, képviselőit, hogy röviden mutassák be az iskoláikat, ezzel segítve a döntést, hol tanuljanak tovább a tanulók az iskolánk megszűnését követően. Fontos döntést kell majd meghozniuk gyermekük jövőjével kapcsolatban!” – állt Tóth Gábor, a Nagysallói Alapiskola igazgatójának levelében.
A tavalyi iskolaévben egyetlen első osztályos tanulót sem írattak be az alapiskolába és idén tavasszal már meg sem hirdették a beíratást.
Tóth Gábor 2009-ben lett a helyi alapiskola igazgatója, akkor még 53 tanulójuk volt. A nagysallói magyar iskolában 2000-től tanít Gábor. Jelenleg már csak 24 tanulójuk van, közülük 7-en elballagnak az idei tanév végén. De mindenki búcsút vesz az iskolától, pedagógus, alsó- és felső tagozatos tanuló egyaránt.

Egyre kevesebben jöttek
A nagysallói alapiskolát 2022-ben összesen 40 tanuló látogatta, köztük két elsős, a második, valamint a harmadik és negyedik évfolyamuk összevont osztályokban működött. Az iskola végleges bezárását megelőzte egy átfogó felmérés azzal kapcsolatban, hogy a következő években mire számíthatnak Nagysallón.
Kiderült, hogy 6, jó esetben 7 tanulójuk érkezne. A statisztikai hivatal adataiból megtudtuk, hogy 1991-ben Nagysalló 2909 lakosából 1288 volt a magyar és 1570 szlovák, 2021-ben az akkor 2843 lakosból Nagysallónak 1944 szlovák és 656 magyar lakosa volt, 9 százalék vallotta magát romának, és több mint kétszázan más nemzetiségűnek.
Tóth Gábor elmondása szerint sokat segített volna évekkel ezelőtt egy magyar egyházi óvoda megnyitása, amely összekovácsolta volna a magyar szülői közösséget, a vegyes házasságban élők is más döntést hoztak volna. Rendkívül fájónak tartja a végső döntést, amelyet meg kellett hoznia az iskolatanácsnak és végül az iskola fenntartójának. Ám hamarosan az alapiskolákat is érintő oktatásügyi racionalizációt tekintve a Nagysallói Alapiskolának végképp nincs esélye. Az iskola tanulóinak szülei közül többen a zselízi, azaz a városi magyar alapiskolát tartják megfelelőnek, mások inkább a családiasabb, térségbeli községekben lévő alapiskolákat választják gyermekeik számára.
Visszaadták az iskolabuszt
Amikor 2022-ben találkoztunk a Rákóczi Szövetség központi iskolabusz-átadóján, amelyet éppen Nagysallón rendeztek meg, Tóth Gábor úgy nyilatkozott, hogy korábban is tartották a kapcsolatot a Rákóczi Szövetséggel, mindig megkérdezték tőlük, miben tudnának segíteni. Az igazgató akkor még arról beszélt, hogy milyen településekről tudnának tanulókat szállítani az iskolába. „Vannak Nagysalló környékén olyan magyar települések, amelyek légvonalban nincsenek túl messze, például Barsvárad és Tőre 7-8 kilométerre fekszik tőlünk. Vagy az Endréd, Alsópél és Barsbaracska vonal. Mi annak idején felmértük a helyzetet, foglalkoztunk a problémával, miután bezárták Pozbán a magyar alapiskolát. Ráadásul Málas és Bajka is a mi iskolakörzetünkhöz tartozik, onnan jelenleg is vannak bejáró tanulóink. Barsbaracskáról és Tőréről valamikor ide jártak a magyar gyerekek alapiskolába, itt is szeretnénk megszólítani az érintetteket” – tette hozzá az iskolabusz-átadón Tóth Gábor.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.