Az önkormányzatok szakmai alapon is az igazságosabb finanszírozásért küzdenek

Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. 20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, Robert Fico kabinetje ugyanis módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Mivel azonban a tárcaközi egyeztetés már javában zajlik, az érintetteknek alig több mint két hetük maradt, hogy elmondják a véleményüket.

A számháború vége

Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. Az önkormányzatok esetében négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet a lakosság aránya (10 százalék) és a 62 év feletti lakosok száma nyom a latba (5 százalék). A két leginkább vitatott szorzót, a nagyságrendi (32 százalék) és magassági kvótát (13 százalék) pedig a két véglet között találjuk.

A két említett szempont az ország legtöbb települését negatívan érinti, a szlovákiai magyarok által lakott községeket azonban halmozottan nehéz helyzetbe hozza.

Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum

– jelentette ki lapunk érdeklődésére Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.

Újabb megoldási javaslat

A kezdeményezést támogató településvezetők amellett, hogy az elosztási mechanizmus két erőteljesen megkérdőjelezhető eleme ellen tiltakoznak, saját megoldási javaslattal is készültek.

Az eredeti képlet értékelhető elemeit, a lakosság arányát, a 62 év feletti lakosok számát, valamint az oktatási intézményeket látogató diákok létszámát a továbbiakban is megtartanák. Ezek esetében ugyanis objektív, mérhető mutatókról van szó, amelyek anélkül segítik a településeknek járó források elosztását, hogy bárkit diszkriminálnának. A vitatott magassági és nagysági szorzó helyett pedig két új elemmel bővítenék a képletet.

A magassági szorzót az úthálózat nagyságára – utak szélessége, hossza – cserélnénk, amit meghatározhatnánk akár négyzetméter, akár távolság alapján

– magyarázta Őry Péter, aki arra is rámutatott, hogy az útkarbantartás költségei miatt ez egy különösen fontos módosítás lenne, hiszen teljesen más azon települések kiadásának nagysága, akik egy 30 kilométeres útszakaszról gondoskodnak, mint azoké, akik 150 kilométerért felelnek.

A következő újdonság, amire a polgármesterek évek óta figyelmeztetnek, a közbeszédben azonban eddig kevés teret kapott, az átmeneti lakhellyel bírók száma.

„Az javasoljuk, hogy a külföldi tartózkodási, munkavállalási engedéllyel rendelkezők számát is vigyék be a rendszerbe” – mondta Őry.

„Ők mind laknak valahol az országban, az önkormányzat pedig mindannyiuknak szolgáltatásokat nyújt, az adott település azonban egyetlen cent hozzájárulást sem kap. Azt szeretnénk, ha a falvak és városok a valós állapot alapján, az átmeneti lakhellyel rendelkezők számát is figyelembe véve kapnák meg a forrásokat” – mutatott rá a Pro Civis elnöke, miért is szeretnék, ha ez a szempont is helyet kapna a visszaosztási képletben.

Összefogás a jó ügy érdekében

Nem a Pro Civis az egyetlen, aki petíciót fogalmazott. Múlt héten a Magyar Szövetség is aláírásgyűjtésbe kezdett.

Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és a Pro Civis elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a civil kezdeményezés amiatt jött létre, mert szerették volna átfogóan, szakmai oldalról megközelíteni a problémát úgy, hogy az egyes tömörülések politikai érdekei senkit ne rettentsenek el a kezdeményezéshez való csatlakozástól.

Magam is független jelölt vagyok, és úgy vélem, nem jó, ha az ilyen ügyek csak pártkeretek között mozognak. A Pro Civis esetében pedig adott a szakmai megalapozottság

– nyilatkozta az Új Szónak Keszegh Béla Komárom polgármestere, aki maga is zászlajára tűzte a probléma megoldását.

„Üdvözlöm, hogy szlovákiai magyar oldalról is képesek vagyunk felkészülten, nem csak felületesen, közhelyeket ismételgetve részt venni társadalmi vitákban, mert eddig én ezt hiányoltam. Szeretném, ha ez a jövőben még inkább erősödne, hogy szervezetten és releváns dolgokat megfogalmazva hozzászóljunk dolgokhoz, amik aztán a szlovákiai magyarok életkörülményeinek javításában csúcsosodhatnak ki” – tette hozzá Keszegh.

Az aláírásgyűjtő bizottság tagjai között Őry Péter és Keszegh Béla mellett Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere, Mészáros András, a problematika szakértője, valamint Szenc város vezetője, Pavol Kvál is helyet kapott.

Pavol Kvál részvétele az ékes példája, hogy ez a probléma nem csupán a szlovákiai magyarok ügye, egy ilyen módosítás országszerte pozitív változások katalizátora lehet 

– zárta Őry Péter.