Rendszerváltozás Kelet-Európában

Húsz éve annak, hogy a szovjet érdekszférába tartozó közép- és kelet-európai országokban többéves érlelődés után visszafordíthatatlan változások indultak meg. Átalakultak a szocialista államok gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai, a földindulással gyökeresen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok.

Magyarország – békés átmenet

1988. június 1. Budapesten 200 millió dolláros hitelmegállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Bank és egy 31 tagú nemzetközi bankcsoport. Másnap a Világbank és Magyarország képviselői Washingtonban 70 millió dollár összegű kölcsönről szóló megállapodást írtak alá.

1988. június 6. „A párt nem tévedhetetlen emberek gyülekezete. Nem az a lényeg, hogy ne tévedjünk, hanem az, hogy legyen bátorságunk beismerni és kijavítani tévedé?seinket...” – mondta az Eho Planyeti című szovjet folyóiratnak Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára.

1988. június 6. Az 1956-os forradalom kivégzett vezetőinek hozzátartozói, börtönviselt részt?vevői által 1988 tavaszán alapított Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívást adott ki, hogy a magyar társadalom mind szélesebb és hathatósabb támogatásával előmozdítsa a magyar sztálinizmus 1945 utáni korszakában elkövetett bűnök, törvénytelenségek, igazságtalanságok feltárását, az áldozatok erkölcsi, politikai és jogi rehabilitálását.

1988. június 9. „A magyar gazdasági megoldásoknak nemzetközi jelentősége van: a piacgazdaság és a szocialista tervgazdaság történelmi egyesülésének vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Zycie Warszawy című lengyel napilapban.

1988. június 12. A munkásőrparancsnokok országos tanácskozásán Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, kormányfő kijelentette, nem szabad tétlenül szemlélni az ellenzékiek nyílt jelentkezését és sürgette az ellenzékiekkel, az ellenséggel szembeni egységet.

1988. június 16. Nagy Imre volt miniszterelnök és társai kivégzésének 30. évfordulóján Budapesten az 1956-os forradalomban résztvevő személyek és emlékezők felvonulást akartak szervezni, de a rendőrség szétoszlatta őket. A párizsi Pére Lachaise-ben több száz fős tömeg jelenlétében felavatták Nagy Imre és társai emlékművét.

1988. június 21. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén felmentették elnöki tisztségéből Gáspár Sándort, főtitkári tisztségéből Baranyai Tibort. A SZOT új főtitkára Nagy Sándor lett.

1988. június 22. A lapok nyilvánosságra hozták az MSZMP és a Román Kommunista Párt levélváltásáról kiadott közleményt. Ebből kiderült, hogy az RKP szerint Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia nemzetiségi politikáját, ezért a román vezetés főtitkári szintű találkozót javasolt. Válaszában az MSZMP a pártfőtitkári találkozó előtt külügyi titkári megbeszéléseket indítványozott.

1988. június 23. Az MSZMP KB ülése személyi változtatásokat javasolt az államvezetésben. Lakatos Ernőt Andics Jenő váltotta fel az agitációs és propagandaosztály élén.

1988. június 25. A tudományos kutatóintézeti dolgozók érdekvédelmének fokozására Budapesten megalakult a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ).

1988. június 27. Budapesten 30 ezren tüntettek a romániai falurombolás ellen. A tüntetőknek nem sikerült átadni a budapesti román nagykövetségen petíciójukat. Bukarest 28-án azonnali hatállyal elrendelte a kolozsvári magyar konzulátus bezárását, a személyzetet kiutasította .

1988. június 29. Az Országgyűlés ülésszakán a pártonkívüli biokémikus Straub F. Brunót választották meg az Elnöki Tanács elnökévé. Stadinger István az Országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre államminiszter lett.