Piromániás tűzoltó

Ezzel a jelzővel André Glucksmann francia filozófus illette Vlagyimir Putyint, a beszlani túszdráma kapcsán arra figyelmeztetve, hogy már a csecsen lakosság egyharmadát kiirtották. A La Repubblica olasz lapnak adott interjújában azt mondta, az, ami Csecsenföldön történik, „ahol az utóbbi években negyvenezer gyermeket öltek meg, nem kevésbé ijesztő, mint ami Beszlanban történt. Csecsenföldön ma is civileket rabolnak el, erőszakolnak meg és kínoznak, majd kivégzik őket.” Ez a nyilatkozat is egy fontos jelenséget tükröz. A nyugati sajtó másképp viszonyul a beszlani tragédiához, mint a hivatalos, a be nem avatkozáshoz mereven ragaszkodó nyugat-európai és amerikai politika. Szinte minden mértékadó lap elítéli a kizárólag az erőre építő putyini politikát, hangsúlyozva, a Kremlnek tárgyalnia kellene a mérsékeltebb csecsen vezetőkkel, hiszen a kemény kéz és a rendcsinálás, amit beígért, Csecsenföldön mind politikai, mind katonai szempontból teljes kudarcot vallott.

Putyinnak Aszlan Maszhadovékkal, az utolsó választott csecsen vezetővel kellene tárgyalnia – aki elítélte a beszlani akciót és segítséget is ajánlott –, vagyis a mérsékeltebb, a politikai rendezésre hajlandó erőkkel. Nos, ez egyhamar nem következik be. Az orosz állami televízióban bemutattak egy elfogott állítólagos terroristát, aki egyebek között azt vallotta, hogy Bászájev mellett Maszhadov állt a túszdráma hátterében. E „vallomás” hitelessége enyhén fogalmazva is megkérdőjelezhető, a nagyérdeműnek szánt színjáték előrevetíti, mi következik.

Mint ahogy Putyin emlékezetes szombat esti beszéde is, amelynek két fontos eleme volt. Az egyik, hogy a nemzetközi terrorizmus indított támadást Oroszország ellen (csecsenek–arabok–al-Kaida). Vagyis: még szabadabb legyen az a szabad kéz, amelyet észak-kaukázusi politikájához kapott Európától és Amerikától 2001 szeptembere óta. A másik a látszólagos önkritika, annak a beismerése, hogy az orosz biztonsági szolgálatok nem álltak feladatuk magaslatán. A következtetés: át kell őket szervezni. A hírhedt szovjet KGB utódját, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) Putyin már többször feldarabolta, átszervezte. Beszlan kapcsán néhány ellenzéki politikus a különleges szolgálatok és rendfenntartó erők parlamenti ellenőrzésének erősítését sürgette. Szakértők azonban a putyini üzenetből ennek az ellenkezőjére számítanak. Arra, hogy a Kaukázus ellenőrzésére új szervet hoznak létre, s vagy alakul egy új terrorellenes biztonsági szolgálat, vagy újraegyesítik az összes szolgálatot az FSZB irányítása alatt. Pontosan úgy, ahogy anno a KGB működött. Mindez Oroszországban az elnöki hatalom erősítésével egyenlő. Az eddigi tapasztalatok szerint minden ilyen intézkedés automatikusan az emberi és szabadságjogok, a sajtószabadság korlátozásával párosult. Ennek jeleként hétfőn máris kirúgták az Izvesztyija főszerkesztőjét, mert a lap nem megfelelően tájékoztatott a túszdrámáról. Beszlan már akkora tragédia volt, hogy az utóbbi években sorozatosan megfélemlített orosz média ismét bírálni merte az elnököt. Ami ott személyes bátorság kérdése is.