Náci múltú párt nyerte az osztrák választást

Az első exit poll adatok szerint egy volt náci által alapított Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg a mai parlamenti választást Ausztriában, mégpedig történetében először. Az FPÖ 29,1 százalékot kapott, a jelenleg kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) 26,2 százalékot szerzett. Harmadik Ausztria Szociáldemokrata Pártja – SPÖ (20,4%), negyedik a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum (8,8%) lett, míg ötödikként az Osztrák Zöld Párt (8,6%) végzett.

Az 1956-ban egy volt SS-tag által alapított Szabadságpárt évtizedeken keresztül nemkívánatosnak számított az osztrák politikai életben, azonban a néppárti Wolfgang Schüssel 2000-ben bevette kormányába a Szabadságpártot, ami szankciókat váltott ki az Európai Unióban. Herbert Kickl pártvezért sokan szélsőséges politikusnak tartják, amire rá is szolgál. 2010-ben például azt mondta, ellenzi, hogy a hitleri Waffen-SS-t kollektíven bűnösnek nyilvánítsák háborús bűnök miatt, magát pedig a jövő népkancellárjának, azaz németül Volkskanzlernek nevezte, ahogy Adolf Hitler is neveztette magát. Kickl, aki nem szerepelt a kompromitáló videón és aki évtizedeken át a párt második vonalában, beszédíróként szolgálta ki a vezetőket, 2021-ben került az FPÖ élére, mérhetetlen szorgalmával, a vetélytársak eltávolításával megszerezte a hatalmat és újraszervezte a pártot. Elemzők szerint a nyilvánosságot nem kedvelő, szikár politikus, aki egy baloldali karintiai munkáscsalád gyermeke, elődeivel szemben azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem törekszik népszerűségre, következetesen halad meggyőződései mentén. Az 1960-70-es évek Ausztriáját sírja vissza, de nem a Bruno Kreisky akkori kancellár által megteremtett szociális és szocialista jólétet, hanem a migránsok nélküli országot, tradíciókkal, havasi gyopárral, sörsátrakkal. Kickl amúgy nem szereti a sört, nem tagja e szélsőséges világban kardvívással, régi német dalokkal élénkített diákszövetségeknek, nem barátságot kér, hanem tekintélyt követel. Az FPÖ-nél is radikálisabb identitárius mozgalommal rokonszenvez. Az egykor filozófiát tanult aszkéta a magyar miniszterelnök illiberális demokráciáját élteti, Orbánnal együtt szervezte a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciót. Ő is orosz oldalon áll az ukránok elleni háborúban, de a semlegességet azért helyesli, hogy ne kerüljön Ausztria túl közel a NATO-hoz, s őrizze viszonylagos függetlenségét az Európai Unióban. A kampány középpontjában nem túl nagy meglepetésre a bevándorlás állt.

(Portf., 444, Npsz)