Csökken az ízlelés és a szaglás, ha bedugul az orr

Közismert, hogy a szaglás érzésének az elvesztése vagy csökkenése befolyásolja az ízek érzését is. Ennek oka összetett:

• Az ízérzés szerve, a nyelven lévő ízlelőbimbók révén csak az alapízeket ismerjük fel. (A régóta ismert négy alapíz a keserű, az édes, a sós és a savanyú, melyekhez az utóbbi évtizedekben egy japán felfedezés nyomán egy ötödiket, az umami nevű ízt is hozzásorolnak).

• Ízérzékelő sejtek azonban a szájpadon és a torokban, a garatban is fellelhetőek. Ezért ha gyulladt a torok, a garat nyálkahártyája, az ízérzékelésünk sem lehet teljes.

• A megfelelő érzékeléshez a normális nyáltermelés is szükséges. • A szagok érzékelése az orrüreg felső részében lévő szaglóhám receptorsejtjeiből indul ki, viszont nemcsak az orrlégzéssel, azaz „elölről” bejutott szagokat érezzük, hanem a szájból a garatba kerülő ételekből és italokból, „hátulról” felszálló illatanyagokat is. Az utóbbinak is nagy a jelentősége, úgy tartják, hogy a teljes ízérzékelés akár 80%-ban is ezen a hátsó úton bejutott illatanyagok révén alakul ki. Így érthető, hogy az öszszetett ízélmények csak a szaglás segítségével érhetőek el teljes értékűen. A szaglóhám megfelelő működéséhez egyrészt a levegő szabad áramlása, másrészt az orrnyálkahártya felszínén termelődő vékony nyákréteg is szükséges. Ha az illatanyagok feljutása a szaglóhámhoz és a sejtekbe való bejutása akadályozott, jelentősen romlik az ízlelés minősége.

• Mindezek mellett találtak bizonyítékokat arra is, hogy az ízérzékelés és a szaglás idegpályái a talamusz nevű agyi struktúrában részben kapcsolódhatnak egymással, így a kétféle információ összegződve adja ki az ízérzés teljes élményét. Az  orrdugulásnak, vagyis az orrlégzés akadályozottságának számos oka lehet. Leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladásos vagy allergiás eredetű duzzanata, továbbá  orrpolipózis, orrmandula-túltengés,  reflux, hormonális zavarok, egyes gyógyszerek mellékhatása stb. Ezek miatt az illatanyagok nem tudnak szabadon eljutni a szaglóhámig.

A szaglás és ízérzékelés elvesztése a koronavírus-fertőzés egyik korai tünete is lehet. A  SARS-CoV-2vírus gyorsan meg tud telepedni az orrüreg felső-hátsó részén, ahol a szaglóhám is található. Ezen a területen ugyanis nagy számban vannak jelen olyan receptorok, amelyeket felhasználva a vírus be tud hatolni a sejtekbe. A koronavírusfertőzés esetén a szaglóhám pusztulása okozza a szaglásvesztést.

Az egyéb vírusok által kiváltott felső légúti hurutok esetén erős orrnyálkahártya-gyulladás és ödéma jön létre, ami fizikai akadályt képez, ezáltal csökken vagy akár átmenetileg meg is szűnik a szaglás. A helyi okokon kívül különböző idegrendszeri betegségek is okozhatnak szaglászavart, így pl. az Alzheimer- és a Parkinson-kór is.

Az anyagcsere-betegségek közül cukorbetegség és pajzsmirigy-alulműködés is válthat ki szagláscsökkenést. Számos gyógyszerről is leírták, hogy mellékhatásaként szagláscsökkenés jelentkezik, ezért e panasz jelentkezésekor érdemes áttekinteni a szedett gyógyszereket is. Rendszeres drogfogyasztóknál, elsősorban a kokainhasználóknál is jelentkezik szaglászavar. A daganatos betegségeknél alkalmazott sugárterápia mellékhatásaként is előfordulhat a szaglás és ízérzés csökkenése, mely általában átmeneti állapot.

Az ízérzés zavarait is osztályozhatjuk helyi és központi idegrendszeri eredet alapján. Az előbbiekhez a nyáltermelés csökkenésével járó betegségek – nyálmirigykő, nyálmirigygyulladás – sorolhatók, de bizonyos gyógyszerek szedésekor, rossz szájhigiénia esetén is előforduló panasz.

A központi idegrendszeri okok között az ízlelő idegpályákat érintő károsodások (pl. gyulladások, vírusfertőzések, sérülések) fordulhatnak elő, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, endokrin betegségek, kábítószer-használat és pszichiátriai kórképek is okozhatják. 

(webbeteg)