Ötödik sebesség

Száguldozó kerekesszékest stoppolt a rendőrség Németországban. A férfi talán ott követett el nagy baklövést, hogy megszegte a sebességkorlátozást. Áttépve és átlépve minden korlátot, 64 kilométeres sebességgel száguldott. Elképzelem, ahogy lobog a haja a szélben, élvezi a gyorsaságot, mert nyilván nem azért tuningolta föl közlekedőeszközét, hogy továbbra is úgy cammogjon, ahogy a rendes, gyári székkel lehetséges. Vajon volt-e rajta bukósisak? Vagy a kerekesszék nem a motorkerékpárok vagy kerékpárok kategóriájába tartozik? Pedig oda kellene besorolni, hiszen csak két kereke van, nem négy, mint a kabrioleteknek, amely, ha lecsukják a tetejét, olyan, mint a szauna, tető nélkül viszont enyhén szólva is huzatos. Nálunk bizonyára végleg kivonnák a forgalomból, nem szabványos. A német úr megúszta egy kis pénzbüntetéssel, igaz, a tizenötezer korona, amit kiróttak rá a rendőrök, itt magasabb, mint az átlagfizetés, tehát a tuningolt kerekesszéket nálunk csak a legmagasabb néposztály – amely tulajdonképpen már nem is néposztály, mert a nép fölött áll mint krém – engedhetné meg magának. Még a legegyszerűbb motoros kerekesszék is luxus, nyugati útjaimon néztem csodálattal vegyes irigységgel, mennyivel könnyebb a volt vasfüggönyön túl lakóknak, akik már képtelenek kilométereket gyalogolni, súlyos bevásárlótáskákat cipelni, vesznek egy jó kis motoros kerekesszéket, és szép nyugodtan jönnek-mennek az utcán, bot, emberi segítség nélkül. Több is az önbizalmuk, mivel nem szorulnak rá senkire. Egyszerűen önellátók. (Ha itthon kerekesszéket látunk, automatikusan beugrik a megnevezése: tolószék. Mert általában valaki tolja. Legföljebb a mozgássérült vagy más miatt járásra képtelen ember maga taszigálja magát, forgatja a szék kerekét, míg el nem vásik kezén a bőr, hiszen a szegény egészségügynek nincs annyi pénze, hogy támogassa a rászorulókat.) Persze, lehet, hogy a berlini száguldónak éppen a túlzott önbizalom lett a veszte. Addig tuningolt, amíg túllépte a megengedett sebességet, s a járművét is elkobozták. Csak azt tudnám, hogyan ment haza. Vagy még most is ott ül a járda szélén?