Örömtelen aratás

Faluhelyen az aratás megkezdése mindig egyfajta örömünnep volt a mezogazdasági termeloüzemek, magángazdák részére. Az idén az utóbbi évek legszárazabb tavaszát, kora nyarát követoen az idojárás a legtöbb helyen elvitte a várt gabonatermés 30-40 százalékát, de van, ahol a felét is. A határ siralmas képet mutat, a hektáronkénti 6 tonna körüli hozamokra most legfeljebb nosztalgiával gondolnak a termelok, akik lesik a felhok járását; legalább a kukoricaföldekbol szeretnének valamit kihozni. De ha folytatódik a szárazság, öntözni meg nincs mibol, arról is le kell mondaniuk.Dél-Szlovákia szárazság által leginkább sújtott területein – többek között a Dunaszerdahelyi járásban – attól tartanak, hogy bevételkiesés következtében a termelok harmada, fele csodbe jut. A mezogazdasági miniszter egyelore óvakodik attól, hogy konkrét ígéretet tegyen az esetleges kártérítésre vonatkozóan. Nem akar úgy járni, mint elodje három éve; becslések alapján elore 1,6 milliárdot folyósítottak a szárazság következményeinek enyhítésére, majd 700 milliót visszafizettettek a termelokkel. Kiderült, sok helyütt másra használták fel az így folyósított pénzt. Talán ezért óvatosabb most a Mezogazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara is, amely kártérítés kérdésében egyelore még nem fordult a kormányhoz.A mezogazdaság azonban a szárazságtól függetlenül is bajban van. A termelési költségek szüntelen növekednek, a felvásárlási árak pedig arcpirítóan alacsonyak, így a gazdálkodóknak országos viszonylatban ez év elso felében közel 5 milliárd koronás bevételkieséssel kell szembenézniük. Nem csoda, hogy sok helyütt tartanak csodtol, miközben a parlament törvényhozó muhelyébol sorra olyan törvények kerülnek ki, amelyek újabb és újabb terheket raknak a mezogazdasági termelokre (is). Elég, ha csak az üzemanyag-drágulást, meg az adóterhek növekedését említjük. Hogy mindennek következtében mi vár a fogyasztókra? Valószínuleg az élelmiszerek újabb drágulási hulláma, hiszen a gabonahiány törvényszeruen a gabona árának emelkedésével jár. Az aratási eredményektol, meg a világpiaci áraktól függ, hogy mennyit és mennyiért kell majd importálnunk.

A mezogazdasági termelot, persze, nemcsak a kedvezotlen idojárás sújtja. Ezzel a tényezovel többé-kevésbé mindig számol, és számol vele minden agrártermeléssel foglalkozó ország kormánya is. Az már más kérdés, hogy Szlovákiában a végrehajtó és törvényhozó hatalom már jó egy évtizede nem érdemben kezeli az ágazat gondjait, és sokan azzal utasítják vissza az agrártermelok követeléseit, hogy a támogatások révén csak pazarolja az adófizetok pénzét. Mintha az illetékesek még mindig nem akarnák észrevenni, hogy az Európai Unióban az állam nagyon is törodik a mezogazdasági termelés ésszeru és áttekintheto támogatásával. lgy képesek termelésük korszerusítésére, aminek köszönhetoen még a szárazság okozta káraik sem olyan nagyok, mint azokban a szlovákiai mezogazdasági üzemekben, amelyek földjén az elavult kombájnok után abból a kevésbol is sokkal több szem marad a tarlón...