Öngyilkossági hullám kíséri a válságot

HÍRHÁTTÉR

A The Lancet című orvosi szaklap szerint a szigorú megszorító intézkedések, amellett, hogy nem oldották meg a gazdasági problémákat, katasztrofális hatással vannak az egészségügyi helyzetre az érintett európai országokban.

„Legalább nem hagyok adósságot a gyermekeimre” – kiabálta az a 77 éves férfi, aki az athéni parlament közelében lett öngyilkos tavaly. A spanyolországi Bilbaóban egy 53 éves nő a bírósági végrehajtók közeledtét látva vetette le magát harmadik emeleti lakása erkélyéről. Az elmúlt időszakban egyre több ilyen drámai esetet hallani a súlyos gazdasági válsággal küzdő európai országokból. Pedig Görögország korábban a legalacsonyabb öngyilkossági rátával rendelkező állam volt Európában. A görög egészségügyi minisztérium jelentése szerint 2011 januárja és májusa között 40 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma az előző év azonos időszakához képest. De az egész unió területén megállapítható, hogy 2007 óta egyre több 65 év alatti ember vet véget az életének.

A The Lancet tanulmányából kiderül, hogy a gazdasági nehézségeknek sokkal szélesebb körű egészségügyi hatásai is vannak. A legsúlyosabban érintett országok azok, ahol szigorú megszorításokat léptettek életbe. Ezekben az államokban az új adók bevezetése, elbocsátások, fizetések, nyugdíjak és segélyek csökkentése olyan terhet ró a lakosságra, amely az egészségre is katasztrofálisan hat. Egyre többen szenvednek depresszióban vagy más mentális vagy pszichoszomatikus megbetegedésben. Ráadásul a megszorítások az egészségügyet is érintik, emiatt romlott a szolgáltatások színvonala, és kevesebben jogosultak az ingyenes ellátásra. A szakemberek azt is kiemelik, hogy míg a gazdaság alakulásáról gyorsan lehet adatokat készíteni, addig az emberek egészségéről csak évekkel később lehet pontos információkat szerezni.

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap alkotta trojka Görögország számára komoly kiadáscsökkentést írt elő a pénzügyi mentőcsomag feltételeként. Bár az egészségügy elvileg a belügyek közé tartozna, a trojka többek között meghatározta, hogy az egészségügyre fordított kiadások nem haladhatják meg az ország GDP-jének 6 százalékát. A tanulmány készítői kiemelik: a lépéssel precedenst teremtettek az unió számára, hogy egyes országokban átvehetik az ellenőrzést az egészségügy felett is. A megtakarításokat leginkább a gyógyszerekre kiadott közpénzek lefaragásával, bércsökkentésekkel, leépítésekkel és az egészségügyi szolgáltatások fizetőssé tételével lehet elérni.

A nadrágszíjhúzás már járványokat is okozott: felütötte fejét a malária, miután megnyirbálták a szúnyogirtásra szánt keretet, de nőtt a HIV-fertőzöttek száma is, mert kevesebb az intravénás gyógyszerekhez szükséges tűkre szánt összeg. Megjelent a nyugat-nílusi vírus és a trópusi náthaláz. A tanulmány szerint Görögországban tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy már hiány lépett fel gyógyszerekben, szakemberekben, valamint orvosi felszerelésekben is. Spanyolországban 2006 és 2010 között jelentősen nőtt a mentális problémákkal küzdők száma. Az esetek legalább fele összefüggésbe hozható a munkanélküliséggel, illetve a jelzáloghitelek visszafizetésének terheivel. Az anyagi gondok súlyosan érintik a gyermekeket: Katalóniában például 2005 és 2010 között 20,6 százalékról 23,7 százalékra nőtt azoknak a kiskorúaknak az aránya, akiket szegénység fenyeget, azoké pedig, akik munka nélküli családokban élnek, 3,7-ről 11,2 százalékra.

A portugál egészségügyben 670 millió eurós megtakarításban állapodott meg a trojka az ország kormányával. Az intézkedések a gyógyszerekre szánt kiadásokat, a recepteket, a munkaerőt és az egészségügyi szolgáltatások díjazását érintették. Portugáliában vészjelzőként szolgált az egészségügyben az az adat, mely szerint a télen elhalálozott 75 év felettiek száma tavaly 10%-kal nőtt 2011-hez képest – ugyanakkor ezt az intenzív influenzaszezonnak és a szokatlanul hideg időjárásnak tudták be. (ATV)