Oly korban éltem én e földön…

Zsidó származása miatt Radnóti az üldözött és jogfosztott kisebbséghez tartozott a Horthy-korszak Magyarországán. Munkaszolgálatos volt, amikor 1943. március 16-án egy kötekedő baka leszállította a villamosról, mert a költő nem szalutált. Radnótit az Albrecht laktanyába vitték, ahol kopaszra nyírták („a tetves zsidót”), majd megalázó gyakorlatokat végeztettek vele, hason kellett csúsznia és bukfenceznie őrei előtt, s amikor nem bírta erővel, megrugdosták és megkínozták. „Oly korban éltem én e földön,mikor az ember úgy elaljasult,hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,befonták életét vad kényszerképzetek.”(Töredék) Radnóti Miklós magyar költőt – akit Sík Sándor keresztelt meg a Szent István-bazilikában – végül 1944 őszén Győr mellett, Abda község határában lőtték agyon a nyilas pribékek; holttestét tömegsírba vetették. Utolsó verseit tartalmazó, vérfoltos és földdel szennyezett jegyzetfüzete (az ún. Bori notesz) a kihantolás során került elő nadrágja hátsó zsebéből. Kavafisz intelmeire gondolok:„És ne nyugtasson meg az a tény, hogy a te körülhatárolt, szabályozott és prózai életedbenilyen látványos borzalmak nincsenek.” Mert milyen világ az, ahol fajvédő bajtársak könyveket égetnek?Milyen világ az, ahol Horthy Miklósnak nagy pompával szobrot emelnek?Milyen világ az, ahol hagyományőrzés örvén kirekesztő, kisebbségellenes, náci ideológiát hirdetnek?Milyen világ az, ahol a politikai elit hazudik reggel, délben és este?Milyen világ az, ahol a tüntetők szemébe lövetnek?Milyen világ az, ahol a hajléktalanokat kitiltják a közterületekről, és börtönnel fenyegetik őket azért, mert nincs hol aludniuk?Milyen világ az, ahol már a szegénység is bűn?Milyen világ az, ahol „Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek!” feliratú matricák virítanak az ajtókon?Milyen világ az, ahol származás és pártszimpátia alapján listázzák a diákokat?Milyen világ az, ahol lejárató kampányt folytatnak a filozófus Heller Ágnes ellen?Milyen világ az, ahol háborús bűnösöket éltetnek a futballmeccseken? Ahol Auschwitzba induló vonatról dalolnak, és nyomatékul szappant mutogatnak az első sorokból?Milyen világ az, ahol a rendőrség „bűncselekmény hiányában” nem indít nyomozást a Ferencváros–MTK futballmérkőzésen látható, „In memoriam Csatáry László” feliratú molinó ügyében? Talán az iróniát kellene segítségül hívni, a humort, ahogy Rejtő Jenő tette, hogy könnyebb legyen elviselni ezt a közéleti mocskot. S ha már Rejtő: tudták, hogy imádta a focit? Amikor második feleségét, Magdát 1937-ben itáliai nászútra vitte, a mézesheteket meg kellett szakítani, mert Rejtő a Torinóban játszott Olaszország–Magyarország (2–0) futballmeccsről tudósított a Pesti Naplónak (Sárosi bordarepedést szenvedett az első félidőben). Néhány évvel később a nyilasok az ő származásába is belekötöttek, s gyújtó hangú, aljas újságcikkeikben azzal érveltek, hogy míg mások a hazát védik, ez a zsidó író a hátország védettségében lógatja a lábát. A hecckampány hatására a súlyos beteg Rejtőt a kórházi ágyról hurcolták el, s egy büntetőszázaddal útnak indították a keleti frontra. Ott halt meg 1943. január 1-jén, az ukrajnai Jevdakovóban. Egyes források szerint tífusz végzett vele, mások szerint megfagyott. „Uram, igen tisztelt Idegen” – így kezdi Szerb Antal a Marslakóknak szóló Budapesti kalauzát, amelyben egy idetévedt földönkívülinek mutatja be a magyar fővárost. Vajon mit válaszolnánk, ha az a Marslakó ma a művelt és szellemes idegenvezető sorsa felől érdeklődne? Hogy hagyományőrző honfitársai, a „hőbörödött turulisták” (© Márai) munkaszolgálatra cipelték Szerb Antalt, a keresztény magyar irodalomtörténészt, sáncot ásattak vele, s amikor már annyira legyengült, hogy alig bírt megállni a lábán, akkor habzó szájú nyilas süvölvények puskatussal agyonverték? Ma ismét könyveket égetnek, szobrokat emelnek, buzgó HÖK-vezetők pedig listákat készítenek származás, etnikum, vallási hovatartozás és politikai pártszimpátia alapján. Az országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint tartós, sűrű köd várható.