Növekedés EU-pénzen

Úgy tűnik, a szlovák gazdaság növekedése idén tényleg lendületet vesz és magasabb fokozatba kapcsol.  A gazdaság szekerét azonban most nem az export, hanem a lakossági fogyasztás és főleg a felpörgő beruházások húzzák. A pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai Intézetének prognózisa szerint a beruházások éves szinten 7,6 százalékkal nőnek, és kétharmadukért a közszféra a felelős. A közszféra beruházásai 2015 első fél évében hihetetlen tempóval, 76 százalékkal emelkedtek.  Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy finiséhez érkezett az előző, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakból rendelkezésre álló pénzek lehívása. Ezek túlnyomó többségét idén év végéig lehet elkölteni, ha ez nem sikerül, végképp búcsút inthetünk nekik. Köztudott, hogy Szlovákia az utolsók között kullog az uniós pénzek lehívásában. Az Európai Bizottság honlapján lévő adatok szerint a számunkra elkülönített 11,5 milliárd eurónak a 71,8 százalékát sikerült felhasználni, vagyis alig pár hónap maradt a többi, csaknem 30 százalékra. A 28 EU tagállamból csak Románia és Horvátország rendelkezik rosszabb mutatókkal, de ők később csatlakoztak.  Becslések szerint a rendelkezésre álló összegből akár több mint egy milliárdot is elbukhatunk. De még így is jelentősen nő a véghajrában az országba áramló uniós pénzek mennyisége. A pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetében 3,6 milliárd euró uniós forrással számol idén. Ha ebből leszámoljuk Szlovákia csaknem 700 milliósra taksált befizetését, akkor a nettó uniós hozzájárulás úgy 2,9 milliárd lesz. Ez a közszféra teljes kiadásainak csaknem egytizede. Egyértelműen az ebből finanszírozott beruházások járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez. Még úgy is, hogy nem hatékonyan (ellenkezőleg, hatalmas korrupcióval kísérve) vannak elköltve és a pénzek jelentős része bennragadhat.  Figyelembe véve, hogy az exportkilátások nem valami rózsásak, az uniós alapoktól függő növekedés jelentősen lelassulhat. Jövőre már az elvileg másfél éve futó 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakból kéne jönnie az uniós pénzek túlnyomó többségének, de félő, hogy az összeg jóval elmarad az idei pénzesőtől. A növekedés akár drasztikusan lelassulhat, és ezt még a Land Rover esetleg beinduló beruházása sem tudná eleinte ellensúlyozni. Persze, ha ez be is következne, már nem igazán lenne hatással a tavaszi választási eredményekre.   A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója