Német–lengyel megbékélés

A két ország történetében példa nélküli együttműködést elindító Élysée-szerződés berlini remények szerint alapul szolgálhat Ber?lin és Varsó megbékéléséhez, amit a német fővárosban az új lengyel kormányfő, Donald Tusk keddi németországi látogatásától várnak. A legutóbbi varsói jelzések fényében nem túlzottak a berlini remények. Erre utalt a parlamenti beiktatását követő „szék?foglaló” beszédében a lengyel miniszterelnök, s ezt fogalmazta meg a német fővárosban az új külügyminiszter, Radoslaw Sikorski is. Azt, hogy Varsó új fejezetet kíván nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, s ehhez a lengyelországi kormányváltás jó lehetőséget teremt.

A német–lengyel kapcsolatok ugyanis az előző, Jaroslaw Kaczynski vezette kormány idején mélypontra jutottak, azokat súlyos nézeteltérések, Varsó részéről dur?va vádaskodások – terhelték meg. A nemzeti konzervatív Kaczynski – ikertestvérével, az államfő Lech Kaczynskivel – ez év első félévében a német uniós elnökségi cél?kitűzések legádázabb ellenzője volt az EU tagállamainak vezetői közül, s Varsó a német kormányt nacionalizmussal és történelemhamisítással vádolta. Az Európában is szokatlanul éles, belpolitikai ihletésű lengyel támadások ahhoz vezettek, hogy erősödött a háború óta meglevő bizalmatlanság a két ország lakossága között.

Ezért tűnt önmagában gyökeres fordulatnak a Donald Tusk által beiktatásakor használt hangnem, s az az üzenet, hogy az új lengyel kormányfő Brüsszel után második külföldi helyszínként kedden Berlint keresi fel. Ráadásul úgy, hogy előreküldte külügyminiszterét, akinek ez az első külföldi útja.

Egyik fél sem számít arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok problémái egy csapásra megoldódnak, legyen szó akár a tervezett balti-tengeri – Lengyelországot és a balti államokat elkerülő – orosz–német földgázvezetékről, akár a háború után kitelepítettek, elüldözöttek berlini emlékhelyéről. Varsó régóta neheztel mindkettő kapcsán. Sikorski külügyminiszter szerint azonban a jószomszédi viszony reményében Lengyelország valamennyi kérdésről tárgyalni akar, a nyitottság és a kölcsönös bizalom helyreállítására való törekvés szellemében. Ugyanezt hangsúlyozta hétfői nyilatkozatában Donald Tusk is. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban a miniszterelnök kiemelte, hogy a nézeteltéréseket nem „a történelem lövészárkából” kívánja megközelíteni, hanem nyitottan és konstruktívan.

Megoldási javaslatból is akad jócskán. A tervezett földgázvezetékkel kapcsolatban az, hogy a vezeték egy lengyelországi „le?ágazással” bővülne, az emlékhellyel kapcsolatban Tusk tett újabb javaslatot: Gdanskban, az akkori Danzigban épüljön fel – ahol a második világháború 1939. szeptember 1-jén megkezdődött –, s azzal valamennyi háborús elüldözöttnek emléket állítanának.

A keddi vizit csak a kezdet lesz, de Berlinben nagy reményeket fűznek a látogatáshoz. Azt mindenképp, hogy megkezdődik a párbeszéd és az együttműködés új időszaka.