Nem üdvözlik a támadókat felszabadítóként

Miközben egyes európai lapok már arról beszélnek, hogy az amerikai haditerv megbukott, és egy új sztálingrádi csata veszélyét látják Bagdadban, az iraki kormány a várható humanitárius katasztrófa előidézésével vádolja az ENSZ-t, amely leállította a segélyszállítmányokat az iraki határon.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arra figyelmeztetett, hogy a dél-iraki Bászrában százezer, ötévesnél fiatalabb gyermek került veszélybe, mert az ivóvízellátás megszűnése miatt járványok kitörése fenyeget. A városban ujjongó tömeg helyett heves tűz fogadta a briteket, akik visszavonulásra kényszerültek. A koalíció katonai célpontnak nyilvánította a várost.

Ráadásul úgy tűnik, lőttek a villámháború tervének. Végképp kútba esett a tervnek az a része, hogy Törökország területéről indítsanak támadást. A bagdadi csata mindössze egy-két napon belül megkezdődhet, az amerikai–brit szárazföldi csapatok keddre 80-90 kilométernyire megközelítették a fővárost, de már eddig negyven amerikai és brit katona halt meg, és nincs kizárva, hogy házról házra kell majd megharcolni Bagdadért.

A lakosság nem örül, hanem védekezik

Egyre több jel vall arra, hogy az irakiak nem üdvözlik a támadókat felszabadítóként – írja a Libération. A britek mélységesen csalódottak, amiért eddig nem tört ki népfelkelés a kormányhoz hű csapatok ellen – közölte a BBC.

Irak rengeteg gyalogsági fegyverrel rendelkezik, amelyeket részben a lakosság birtokol. „Nem tudom, miként akarja befejezni a háborút az Egyesült Államok” – Martin van Creveld hadtörténész a Financial Times-nak.

Szaddám Huszein a legjobb csapatait a főváros környékére összpontosította. Bagdadban reális dolog második Sztálingráddal számolni – mondta professzor. Szerinte az vészesen lebecsülték az irakiak ellenállását, s kevés katonát hoztak a térségbe.

„Szaddám abban reménykedik, hogy félünk egy mezopotámiai Sztálingrádtól, a rettenetes utcai harcoktól, a vegyi fegyverektől, a tízezer halott katonától, és ezért majd félbeszakítjuk a hadműveletet” – közölte Kenneth Pollack egykori CIA-elemző, szintén a Financial Times Deutschlandban.

Egyre kevésbé hasonlít a győzelmes első Öböl-háborúhoz

A tegnapi Corrire della Sera-hoz hasonlóan a mai Libération arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikaiaknak csalódniuk kellett: Szaddám Husszein rendszere nem omlott napok alatt össze, sőt a háború kezdete óta Jordániából több mint ötezer iraki tért haza. A Corrire della Sera tegnap tíz pontban sorolta fel a haditerv tévedéseit, amit tegnap ismertettünk.

1991-ben a szárazföldi hadjárat mindössze négy napot vett igénybe, s ezalatt tízezer számra adták meg magukat az iraki katonák – írja ma a Libération. A déli országrészben lévő iraki haderők tisztjeivel kezdett alkudozások eredménytelenek, nincsenek olyan felvételek, amelyeken a helyi lakosság felszabadítóként üdvözli az amerikai–brit csapatokat – állítja a baloldali újság.

Nem hiszik, hogy fel lesznek szabadítva

A 12 éve bevezetett ENSZ-szankciók tragikus következményei hazafias érzelmeket gerjesztenek az amerikai invázióval szemben, amelynek célszerűsége az irakiak számára továbbra is meglehetősen homályos. Ha a háború elhúzódik, Szaddám akár nemzeti hőssé is válhat honfitársai szemében - vélekedik a Libération.

A dél-iraki síiták, az északi kurdok, sőt a köztársasági gárda egységei is emlékeznek arra, hogy az első öbölháború után, a nyugati erők kivonulását követően Szaddám százezrével mészároltatta le az uralma ellen fegyverrel fellépő lázadókat. Az irakiak nem felejtették el, hogy a szövetségesek cserbenhagyták őket, s gyanakvással fogadják a tengerészgyalogosokat.

Washingtont egyre inkább az a rémkép foglalkoztatja, hogy rákényszerülhet Bagdad katonai erővel történő elfoglalására, ez pedig szörnyű kalkulációs hibára utal. Az amerikai elnök további hetvenöt 75 milliárd dollárt kért a kongresszustól az Irak elleni hadjárat finanszírozására.

Bagdad vádjai az élelmiszersegélyt illetően

Irak kedden azzal vádolta az amerikaiakat és a briteket, hogy rávették az ENSZ-t az országnak nyújtott segélyek, az olajért élelmiszert program leállítására.

Az ENSZ a 90-es évek közepén engedélyezte a nemzetközi embargóval sújtott Iraknak, hogy korlátozott mennyiségben exportálhasson kőolajat, s a bevételből élelmiszert és gyógyszert vásároljon.

Mohamed Mahdi Szaleh kereskedelmi miniszter a szemére vetette Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak, hogy meghajolt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyomása előtt, amelyek célul tűzték ki Szaddám Huszein iraki elnök fegyverrel való megdöntését.

Állítása szerint a segélyeket szállító hajók a tengeren, a kamionok pedig Irak határán voltak, amikor Annan döntése nyomán nem engedélyezték belépésüket az országba.

(MTI, BBC)