Nárciszok és mákvirágok

Na jó, természetesen tudom, miről jutott eszembe, a mai napról, amilyenhez fogható öt éve nem volt. Merthogy elnökválasztásra virradt ma reggel, tessék tehát fürgén lábat mosni, ünneplőt ölteni, kézen fogni a dédit is, és addig elmenni szavazni, amíg még tiszta lelkiismerettel tehetjük. Mert bár gyengécske idén a felhozatal, az első fordulóban még van kit választani. (Hogy kit, azt most tőlem nem tudják meg, hála a kampánycsendnek.) Nem biztos ugyanis, hogy két hét múlva, Rudolf napján találunk a gyomrunknak megfelelő jelöltet. De ne legyen igazam, hagyjuk magunkat meglepni. Aki meg nem tud dönteni, az szavazzon ma Tóth Verára, abból nem lehet baj.

Az elmúlt hetekben a tizenegy negédesen mosolygó nárcisz közül páran igyekeztek kihasználni jelenlegi pozíciójukat, hogy a közismertség ingyenreklámjával az utolsó pillanatban még guberáljanak maguknak egy-két százalékot.

Az persze már erős túlzás volt, ahogy még arról is vita folyt a héten, ki legyen ott és ki ne a NATO-csatlakozás tegnapi központi ünnepségein. Csak azért, mert elnökjelölt, most szűnjön meg valaki külügyminiszternek meg államfőnek lenni? Mármint a választások előtt?

Tényleg, a NATO-nak is tagjai lettünk a héten, még jó, hogy észrevettük. Lehet, hogy pár évvel ezelőtt még magasabbra csaptak volna az örömtüzek, persze, akkoriban egy kisebbfajta csoda kellett volna ahhoz, hogy beléphessünk ebbe az elitklubba. Hoppá, most majdnem leírtam, kinek a kormánya miatt nem jött ez össze anno. Jó lesz vigyázni... Az mindenesetre megindítóan emberi volt, ahogy a bolgár külügyminiszter szeméből záporoztak a könnyek a brüsszeli zászlófelvonáskor.

Lám, csak jó az isten, jót ád: tegnaptól van magyar püspökük a szlovákiai katolikusoknak. Bár – vakarta meg a fejét nálamnál vallásilag jóval fejlettebb kollégám –, van egy kis bibi, merthogy a párkányi plébános, akit tegnap a pápa a Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye segédpüspökévé nevezett ki, ugyan tud magyarul, azt viszont, hogy nevezhetjük-e majd magyar (érzelmű) püspöknek, csak az Isten tudja. Az Ő útjai pedig köztudomásúlag kifürkészhetetlenek.

Tegnap még azt is csak találgattuk, hány millió koronát sikerül összegyűjteniük a rákbetegek javára az utcákat járó önkénteseknek. Elnökválasztás ide vagy oda, az áprilisi napfényben nárciszokat kínáló gyerekek mindenkinek a szívét megmelengették. És hogy ma a szívünkre vagy az eszünkre hallgattunk-e az urnáknál, holnapra kiderül.

Hála a Rákellenes Ligának, Szlovákiában tegnap volt a nárciszok napja. És hála a választásoknak, ma is az van.

Tényleg, a mákvirágoknak van másodvirágzásuk?