Tanuljunk meg eligazodni a pénzügyekben!

euro penz

A pénzügyi tudatosság vagy műveltség kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk, és dióhéjban azt jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek eligazodni a pénzügyek világában. A felmérések szerint a szlovákiai lakosoknak e téren komoly hiányosságaik vannak. Soha nincs késő képezni magunkat, és a fiatalok megfelelő nevelésére különösen oda kellene figyelni.

A pénzügyi tudatosság alapvetően azt a tudást jelenti, amely segít megérteni a pénzügyeket, és amelyet képesek vagyunk alkalmazni a különböző élethelyzetekben.

Mivel a 21. században a pénzügyek világát nagymértékben befolyásolja a technológia, folyamatosan változik. Emiatt a pénzügyekben jártas embereknek is folyamatosan képezniük kell magukat, és meg kell ismerniük a pénzügyi piac újdonságait.

A pénzügyekben jártas személy tisztában van a pénzügyekkel kapcsolatos alapfogalmakkal, képes eligazodni a pénzügyi termékek között. Azt is tudja, hogy mit kell keresni a különböző szerződésekben, mit és hogyan kell elolvasni, vagy mit kell kérni ezen felül, illetve felismeri a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Továbbá, el tud végezni bizonyos alapszámításokat, bonyolultabb pénzügyi kérdésekben pedig tudja, hova fordulhat segítségért. Jó, ha mindenki megtanul eligazodni a pénzügyek világában, valamint ha a megszerzett ismereteket és készségeket helyesen tudjuk használni.

Néhány alapszabály

Ahhoz, hogy jól tudjunk gazdálkodni a bevételeinkkel, nem árt tudatosítani és következetesen betartani néhány alapvető szabályt. Először is a bevételt ajánlott felosztani 10-20-30-40 arányban. Vagyis a havi jövedelmünk 10%-át tegyük félre pénzügyi tartalékként, 20%-ot hosszú távú tervekre, 30%-ot közvetlen fogyasztásra, 40%-ot pedig hitel- és jelzáloghitel-törlesztésre. Ugyancsak fontos, hogy pontos nyilvántartást vezessünk a bevételeinkről és a kiadásainkról, mert csak így lesz áttekintésünk arról, hogy havi rendszerességgel hová megy a nehezen megkeresett pénz, és az is kiderül, hol lehet többet spórolni. Az ideális az lenne, ha az előző hónap tapasztalatai alapján előre megterveznénk a következő hónap kiadásait, vagyis: készítsünk költségvetést! Azt is eldönthetjük, hogy például az adott hónapban nem költünk 300 eurónál többet élelmiszerre, és igyekezzünk betartani! Ha elkerüljük az impulzusvásárlásokat, és egy előre meghatározott bevásárlólista alapján vásárolunk, ez nem jelent majd problémát. Végezetül pedig meg kell tanulnunk kevesebbet költeni. Ez ugyan közhelyesen hangzik, de sokan éppen azért nem tudnak hatékonyan takarékoskodni, mert túl sokat költenek. Vezessünk naplót a kiadásainkról, elemezzük ki, gondolkodjunk el a fogyasztásunkon, és nagy valószínűséggel rájövünk, hogy tudnánk spórolni, ha akarnánk.

Pénzügyi tudatosságunk fejlesztése érdekében igénybe vehetünk ún. pénzügyi kalkulátorokat. Vannak olyan kalkulátorok, amelyek olyan dolgokra összpontosítanak, mint a törlesztőrészletek, a kamatlábak vagy a különleges dupla kamatok.

A pénz és a gyerekek

Pszichológusok és pénzügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a pénz kezelésére és a vele való gazdálkodásra fokozatosan már pici koruktól kell tanítani a gyerekeket, megoszlanak a vélemények azonban arról, hogy ezt hány éves korban és hogyan kell elkezdeni. Általános nézet, hogy az óvodás korúak és az alapiskolások elsőseinek a kezébe még nem való zsebpénz. Vannak, akik teljesen fölöslegesnek tartják, mondván: a gyerekek mindent megkapnak a szüleiktől.

A gyerekek természetüknél fogva kíváncsiak, és a pénz gyorsan felkelti az érdeklődésüket. Sok mindenre maguktól ráéreznek, ám amíg nem önállóak, a szüleik befolyása alatt állnak, és legtöbbször átveszik a felnőttek szokásait, szivacsként szívnak magukba mindent. Éppen ezért rendívül fontos a szülők szerepe, hogy jó példát mutassanak, és mindent türelmesen magyarázzanak el. Ugyanakkor modern korunkban óriási problémát jelentenek a reklámok, amelyek lépten-nyomon hirdetik, hogy sokkal jobb kölcsönt felvenni és fokozatosan törleszteni, mint spórolni. Ugyancsak komoly gondot okoz, hogy a fiatalok kritika nélkül fogadják a környezetükből származó információkat, és ha a család időben nem készíti fel őket a hitelek kockázataira, nehéz dolguk lesz az életben, és olyan problémákkal szembesülhetnek, mint például a drága hitel, fizetésképtelenség, nélkülözés nyugdíjas korban stb.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a megfelelő gazdálkodáshoz vezető egyik leghatékonyabb eszköz a zsebpénz. Segít megfelelő viszonyt kialakítani a pénzzel, és a segítségével meg lehet tanulni takarékoskodni. Pszichológusok szerint a zsebpénz a szülők kezében hatékony tanítási-nevelési eszköz is lehet, amennyiben átgondoltan és tudatosan adják gyermeküknek. Érdemes odafigyelni arra, hogy a zsebpénzt ne jutalom-büntetésként használjuk.

Megkérdeztük

A gyermekek pénzügyi tudatosságra nevelésével kapcsolatos kérdéseinkre Peter Jeczko, a Partners Group társaság menedzsere válaszol.

Annak érdekében, hogy felnőtt korában az ember jó pénzügyi döntéseket tudjon hozni, hány éves kortól tanácsos pénzügyi tudatosságra nevelni a gyerekeket?

Ahogy mondani szokták, mint oly sok mindent, ezt sem lehet elég korán kezdeni. Úgy hiszem, az ezzel a kérdéssel kapcsolatos valódi tudatos szemlélet akkor kezdődik, amikor a gyerekek saját döntést képesek hozni a kiadásaikról, például az iskolai büfében, esetleg a fagyizóban stb. Viszont már fiatalabb korban is meg lehet őket ismertetni bizonyos hasznos szokásokkal. Például, ha otthon aprót találnak, annak a malacperselyben a helye. Ilyen „játékot” akár 2 éves gyerekkel is játszhatunk. Később lehet saját malacperselyük, majd mesefigurás pénztárcájuk, amiben tárolhatják a megszerzett aprójukat. Idősebb korban már tudatos tervezéssel irányíthatóak, körülbelül 7-8 éves kortól már tudatosan vezethetők például arra, hogy az ajándékpénz felének a perselyben a helye, a másik felét elkölthetik. Minél egyszerűbb a szabály, annál könnyebb betartani. Később, ha valamit szeretnének vásárolni, pl. új cipőt, focilabdát stb., segíteni kell nekik megtervezni, hogyan spórolhatnak rá. Ezeknek a szokásoknak a jövőben majd nagy hasznukat veszik, és megtanulják, hogy ha valamit szeretnének, arra természetes összespórolni, és nem helyes kölcsönt felvenni.

Ez a szülők dolga, vagy az iskoláé is?

Mivel az idejük nagy részét az iskolában töltik, úgy gondolom, hogy ugyanolyan fontos ott is kommunikálni ezekről a témákról, nem csak otthon. Az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy egyre több iskola – alap-, közép- és felsőfokú intézmények egyaránt – nyitott arra, hogy pénzügyi intelligenciával foglalkozó intézményeket szólítsanak meg, akik ezekkel a témákkal vendégelőadás vagy akár rendszeres képzés formájában is foglalkozzanak. Volt már tapasztalatom délutáni pénzügyi szakkör vezetésével is, persze játékos formában, 8–12 éves tanulók számára.

Ha a szülőnek hiányosságai vannak e téren, akkor bizonyára jobb, ha az iskolában a témában jártas szakember tanítja a gyerekeket…

Ezzel csak egyet tudok érteni. Ezért találom sokkal praktikusabbnak azt, ha rendszeres képzésről beszélünk, ahol a képzés vezetője következetességre vezeti a gyerekeket. Rákérdez minden alkalommal, hogyan gondolkodtak az előző témáról, esetleg mi az, amit sikerült a gyakorlatban alkalmazniuk. Enélkül kicsi az esélye annak, hogy valami ráragad a gyerekekre, főleg ha a szülőnek is hiányosságai vannak e téren.

Hány éves kortól tanácsos zsebpénzt adni a gyerekeknek, és mennyit?

A zsebpénzt hasznos dolognak tartom, mert itt nem főképpen csak a pénzről mint olyanról van szó. Segít abban is, hogy fejlődjön a döntéshozó képesség, és önállóságra is neveli a gyereket. Úgy hiszem, 9-10 éves kortól már akár rendszeres zsebpénzről is beszélhetünk. Segíthet ez abban is, hogy a gyerek megtanuljon hosszú távon tervezni, és megismerje a pénz értékét, ami konkrét célkitűzéssel könnyedén elérhető.

Mikortól legyen saját bankszámlája és kártyája egy gyereknek?

Amint egyedül kezd mozogni a világban. Első osztálykirándulás, vagy már egyedül jár haza az iskolából stb. Bár úgy hiszem, pár év múlva teljesen megszokottá válik majd a digitális euró fogalma, ami azt fogja eredményezni, hogy a gyerekeknek nem lesz szükségük bankszámlára. Ezt úgy képzeljük el, mint egy virtuális pénztárcát az okostelefonjukban, amit majd időről időre feltölthetünk, mint egy telefonkártyát. Ezzel kikerüljük azt, hogy virtuális bankkártyát, esetleg netalán saját folyószámlát nyissunk a gyerekünknek, amire egyébként semmi szükségünk nincs.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?