Április 1-jén hivatalosan is bevezetésre került az új adónem
Április 1-jén a gyakorlatban is életbe lépett a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó, amely elsősorban a vállalkozókat és a munkáltatókat terheli. Bár a kormány tájékoztatása szerint az új adónem a magánszemélyeket nem érinti, végső soron azonban az ország minden lakosa megfizeti az intézkedés árát.
A Fico-kabinet megszorításait összegző konszolidációs csomag leginkább kifogásolt eleme kétségkívül a tranzakciós adó. Annak ellenére, hogy az ellenzék, a közgazdászok, valamint az érintettek az utolsó pillanatig próbálták jobb belátásra téríteni a kormányt, a miniszterek végül nem álltak el az eredeti tervüktől. Április 1-jén tehát hivatalosan is bevezetésre került az új adónem.
Nagy elvárások
A nagy állami spórolás atyja, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter korábban többször is azt hangsúlyozta, óriási szükség van a tranzakciós adóra, mivel csak az első évben 700 millió eurót hozhat a konyhára. A Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) számításai azonban köszönőviszonyban sincsenek a szaktárca vezetője által közölt adatokkal.
Becsléseink szerint a várható bevételek nagysága 466 millió euró körül alakul
– korrigálta Kamenický korábbi kijelentéseit Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja.
Az óriási különbséget pedig az államkincstár őre sem hagyhatta szó nélkül.
„Egy dolgot elismerek, ez egy új adónem, az új adók esetében pedig soha nem lehet tudni, mekkora is lesz pontosan a beszedett összeg. Én azonban bízok a kollégáimban” – szögezte le Ladislav Kamenický, aki ennek ellenére 700 millió euró helyett legutóbb már 613 millió euróról beszélt. Az általa eszközölt módosítást azzal indokolta, hogy látott olyan elemzéseket, amik már a másodlagos hatásokat is figyelembe veszik, így valóban szükség van a kiigazításra. Kamenický végül azt is beismerte, ha a tranzakciós adó nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor az így keletkezett hiányt „a következő években, különböző korrekciókkal, további intézkedésekkel kell majd lefaragnunk”.
Először azonban látnunk kell, milyen eredménnyel zárjuk az első évet, utána eldöntjük, hogyan tovább
– magyarázta a pénzügyminiszter.
Kapcsolódó cikkünk
Akadnak kiskapuk
A vártnál alacsonyabb bevételek hátterében az áll majd, hogy a tranzakciós adóról szóló törvény igencsak tökéletlenre sikerült, így számos olyan kiskaput kínál, amelyek segítségével az érintettek kibújhatnak az adókötelezettség alól. A jövőben megéri például sok kisebb tranzakció helyett kevesebb, de nagyobb összegű utalást lebonyolítani. A vonatkozó szabályok értelmében ugyanis kijelöltek egy felső határt, ami elsősorban azoknak kedvez, akik kifejezetten nagy összegű átutalásokat vezényelnek le. A képzeletbeli vonalat 40 eurónál húzták meg, ami már egy 10 000 eurós utalással elérhető. De a kártyás fizetést előnyben részesítők is jól járnak, hiszen ebben az esetben évente egy 2 eurós illetéket kell csak fizetniük. És persze ott a harmadik lehetőség is, amitől az adószakértők leginkább tartanak, hogy egyre több kifizetést intéznek majd készpénzben.
Mindenki fizet
Az új adónem bevezetését a közgazdászok mellett a szakszervezetek sem nézték jó szemmel. A szakértők elsősorban azzal indokolták az ellenérzéseiket, hogy a tranzakciós adó elősegítheti az infláció felgyorsulását. A munkáltatók pedig attól tartanak, hogy a rájuk kirótt extra teher miatt kénytelenek lesznek lassabb ütemben emelni a béreket, esetleg csökkenteni az alkalmazottaknak járó jutalmak nagyságát.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.