Napokon belül életbe lép a tranzakciós adó – minden, amit az új adóról tudni érdemes

A nemzetiek elnöke, Andrej Danko mindössze két héttel a tranzakciós adó bevezetése előtt is arról beszélt az STVR hétvégi vitaműsorában, ha pártja jelen lesz „a következő állami költségvetés összeállításánál, mindent meg fognak tenni az új adónem eltörléséért”. Danko egyúttal megragadta az alkalmat, és elnézést kért, amiért a kabinet egy ilyen intézkedést hozott. Az SNS vezetőjének bocsánatkérése azonban nem változtat a tényen, hogy 2025 januárjában hatályba lépett a tranzakciós adóról szóló törvény, amely következményeit 2025 áprilisa után minden érintett érezni fogja.

Kiket érint?

Jó hír, hogy a magánszemélyek ebben az esetben mentesülnek az adófizetés kötelezettsége alól, mivel a tranzakciós adó elsősorban azokat a vállalkozókat, valamint vállalatokat terheli, akik székhelye vagy telephelye Szlovákia területén található, idehaza folytatnak üzleti tevékenységet, esetleg valamelyik szlovákiai pénzintézetben bankszámlával rendelkeznek.

Akad azonban néhány kivétel. A Szociális Biztosító, az önkormányzatok, a nonprofit szektor bizonyos képviselői, az idegenforgalmi szervezetek, valamint a turisztikai központok is felmentést kaptak az új adó jelentette teher alól.

Mekkora extra terhet jelent az új adó?

A tranzakciós adó a banki átutalások mellett a készpénzfelvételre is vonatkozik. Az utalások esetében az adókulcs 0,4 százalék, amely segítségével a kifizetés nagyságának tudatában könnyen kiszámolható a befizetendő adó összege. A törvényhozók azonban egy felső határt is megszabtak, ami elsősorban azoknak kedvez, akik kifejezetten nagy összegű átutalásokat bonyolítanak. A képzeletbeli vonalat 40 eurónál húzták meg, ami már egy 10 000 eurós utalással elérhető. Amennyiben tehát az érintettek 10 000 eurónál nagyobb tranzakciókat bonyolítanak, az általuk fizetendő adó összege nem haladja majd meg a 40 eurót.

A készpénzfelvételkor azonban már 0,8 százalékos adókulccsal érdemes számolni, ebben az esetben pedig felső határt sem szabtak meg. A vállalkozóknak és vállalatoknak ezen kívül évente 2 eurót kell fizetnie, ha a tulajdonukban bank-, esetleg hitelkártya is van.

Amennyiben az érintettek adókat és járulékokat fizetnek be, lakhatással kapcsolatos utalásokat bonyolítanak, esetleg az egyik saját számlájukról a másikra mozgatják a pénzüket, mentesülnek az adófizetés alól.

Öröm az ürömben, hogy az adó befizetése ebben az esetben nem a vállalkozók és vállalatok feladata, az ezzel járó adminisztrációt a bankok bonyolítják a kliensek helyett, akik a vállalkozói számlájuk havi kivonatából szerezhetnek információkat a tranzakciós adóval kapcsolatos költségekről.

Kötelező a vállalkozói számla?

Bár eddig egyáltalán nem volt kötelező, hogy az egyéni vállalkozók is rendelkezzenek vállalkozói számlával, a tranzakciós adó bevezetése ezt is felülírja. A jogszabály értelmében mindenkinek, akit a tranzakciós adó érint, vállalkozói számlát kell nyitnia legkésőbb 2025. március 31-ig. Ha ezt bárki elmulasztja, az adóshatóság bírságot szabhat ki, amely nagysága akár a 3000 eurót is elérheti. 

A számlanyitás feltételei pénzintézetenként változnak. Akadnak olyan bankok, amelyek igazolást kérnek arról, hogy az érintett üzleti tevékenységet folytat, de igényt tarthatnak a cégjegyzékben szereplő adatok kivonatára is. Mindezt figyelembe véve érdemes időben elkezdeni az ügyintézést, mivel azok, akik képtelenek online hozzájutni a szükséges dokumentumokhoz, hosszú várakozásra számíthatnak. A járási hivatalok többsége ugyanis az összeomlás határán egyensúlyozik a vállalkozók rohama miatt. 

Ha a tranzakciós adó bevezetése miatt úgy döntöttek, egy időre felfüggesztenék a vállalkozói tevékenységüket, akkor érdemes megszüntetni a vállalkozói számlát is. Amennyiben ezt nem teszik meg, és a „szünet” alatt is bonyolítanak kifizetéseket, akkor kötelesek tranzakciós adót fizetni.