Nagyobb volt a füstje – gondban a német autóipar

Komoly sokk érte múlt héten a német autóipart, előzetes letartóztatásba került Rupert Stadler, az Audi társaság igazgatótanácsának elnöke. Letartóztatása a Volkswagen-csoport dízelbotrányával van összefüggésben, a konszernnek az Audi márka is fontos része. A 2015 óta gyűrűző botránynak nem Stadler az első áldozata a Volkswagen csoport menedzserei közül, de mindenképpen ő a legnagyobb hal. A német hatóságok lépése jelzi, hogy az autóipar topmenedzserei sincsenek biztonságban, ha bebizonyosodik, hogy tudtak a dízelautók károsanyag-kibocsátásának manipulációjáról. Ez jelentős változás, ugyanis a német autóipar sokáig érinthetetlennek tűnt.

A német autógyártók egészen a közelmúltig az innováció, a minőség és a megbízhatóság szinonimái voltak, ma azonban a Volkswagen említésekor a dízelbotrány az, ami elsőként eszünkbe jut. A botrány jó példája annak, hogy előbb vagy utóbb minden etikátlan vállalati döntés napvilágra kerül, és komoly pénzügyi és morális károkat okoz a cégnek.

Az agresszív növekedéshajhászás közben a Volkswagen vezetői létrehozták a nagy teljesítményű és alacsony károsanyag-kibocsátású dízelmotorok illúzióját, és motorok millióit szerelték fel az ellenőrzéseket kijátszó illegális szoftverrel. Ez a VW-világ mostanra összedőlt, mondhatnánk, a terv füstbe ment, a döntés pedig már több mint 25 milliárd dollárjába került a vállalatnak, a morális károk meg ennél is nagyobbak.

De nem a Volkswagen az egyetlen német autógyár, amely gyanúba keveredett. Pár hete a német hatóságok utasították a Daimler vállalatot, hogy hívjon vissza több tízezer Vito furgont, amelyekben szintén gyanús szoftvert találtak. A vállalat vezetői természetesen tagadják a vádakat, de a Bild napilap értesülései szerint további 80 ezer dízelmotorral felszerelt Mercedes-Benz autóban is megtalálható volt a kérdéses szoftver.

A dízelbotrányban valószínűleg a BMW sem teljesen ártatlan, márciusban ugyanis több mint száz nyomozó szállta meg a vállalat központját és dízelmotorokat gyártó telephelyét. A vállalat menedzserei gyorsan hamut szórtak a fejükre, azt állítva, hogy a gyanús szoftver telepítése az autókba véletlen hiba volt. Akár igaz ez, akár nem, ezzel már a BMW hírnevén is folt esett.

A pénzügyi és morális károk következtében a német gyártók arra kényszerülnek, hogy teljesen átgondolják gyártási stratégiájukat. Úgy tűnik, a dízelmotorok ideje lassan lejár, és éppen ez a szegmens játszott komoly szerepet a német vállalatok stratégiájában.

Több német város is azt tervezi, hogy a jövőben kitiltja a régebbi dízelmotorral felszerelt járműveket a városközpontból, Hamburg már meg is hozta ezt a döntést. Várhatóan más európai országokban is terítékre kerül ez, ami még jobban gyorsítja majd a vásárlók elfordulását a dízelmotoroktól.

A gondok ellenére azonban nem kell temetni a német autóipart. A gyártók egyre jobban átérzik a helyzet komolyságát és felgyorsították az új meghajtási technológiák fejlesztését. Fontos az is, hogy a botrányok ellenére továbbra is élvezik a német politikai elit támogatását. Ez teljesen érthető, ugyanis az autógyártás a német gazdaság egyik sikerágazata.

A német autóipar jövője nem kevésbé fontos a szlovák gazdaság számára, figyelembe véve, hogy a Volkswagen helyi gyára Szlovákia legfontosabb vállalata, és sok más beszállító cég is szorosan kötődik a német autógyártókhoz. Ezért csak remélni tudjuk, hogy a német autóipar tanult a hibákból és gyorsan magához tér a botrányoktól terhes évek után.