Nagy szükség és közeli segítség

Állítólag Rómában ilyen a hangulat, ha bajnokságot nyer az AS. Pozsonyban csütörtök este vadul üvöltő, nemzetiszínbe burkolózó szurkolók szállták meg az utcákat, spontán népünnepélyt szült az alkoholban oldott fiesztahangulat. Percekkel a svéd–szlovák után az autósok örömkürtölésétől és a fiatalok rendkívül cizellált, „Kib...tuk őket! Szláv döntő lesz! Köcsög svédek!” kiáltásaitól zengett a belváros. Nekem az „Ezüstöt Moszkvának!” jelszó tetszett a leginkább, abban legalább volt egy kis furfangos álliberalizmus.

Nem tudom, kinek szurkol a mai orosz–szlovák döntőn Jancskár Lajos, aki kilenc napja nem evett, se sokat, se keveset. Az éhségsztrájkoló füleki pedagógus elmondta, sportközvetítéseket néz, így múlatja idejét. Jancskár megelégelte, hogy csak azért dolgozzon éhbérért, mert nem ismerik el a Magyarországon szerzett oklevelét egyetemi végzettségként. Szigeti László oktatási államtitkár sajnálkozott amiatt, hogy kérvényírás helyett ilyen radikális eszközhöz nyúlt a Papréti Alapiskola tanítója. Tegnap a körzeti orvos munkaképesnek nyilvánította Jancskárt. Ehhez inkább nem fűzök kommentárt, kiégetné az újságpapírt. Én most mindenesetre nem a törvény betűjének, hanem Jancskár Lajosnak szurkolok, és reménykedem, hogy nem lesz tragédia a dologból.

A magyarországi Móron viszont bekövetkezett az elképzelhetetlen: két fegyveres bankrabló halomra lőtte az alkalmazottakat és az ügyfeleket. A móri mészárlás áldozatául esett fiatal házaspárral a bankba érkező nagypapa a rablás előtt pár perccel kiment rágyújtani. Az ő életét ez a szál cigaretta mentette meg. Mifelénk ilyesmi nem történhet meg, gondolhattuk volna még pár nappal ezelőtt. Azóta semmi sem maradt az illúzióinkból, csak mementó. Móri.

Ma reggeltől Rimaszombatban tanácskozik a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa. A küldöttek döntenek a párt választási programjának végső formájáról, és arra a mindenkit érdeklő kérdésre is választ kapunk végre, ki vezeti majd az MKP választási listáját, vagyis kit nem kell (mert nem lehet) följebb karikáznunk az őszi parlamenti választásokon. A délutáni sajtótájékoztatóig biztosan tövig rágom a körmeimet az izgalomtól. Addig meg csak találgathatok.

Köztársasági elnökünk sem tudja pontosan, miért is utazhat június elején Washingtonba. „Ha Bush meghívott, nyilván tudja, miért” – jelentette ki Schuster, aki szerint találkozója George Bush amerikai elnökkel az önálló Szlovákia történetének legjelentősebb eseménye. Tegnap kiderült, államelnökünk nem nyerné meg a következő elnökválasztást, egy közvélemény-kutatásban ugyanis Mečiar exkormányfő és Kukan külügyminiszter mögé szorult a maga 12,3 százalékos „népszerűségi” mutatójával. Ez persze abszolút érdektelen információ, mert az államfő bejelentette, nem is kíván indulni a két év múlva esedékes elnökválasztáson.

Most jövök rá, mégsem a budis sztori az elmúlt napok legelképesztőbb eseménye, hiszen – láss csodát! – felsejlett Rudolf Schuster realitásérzéke.