Milyen legyen a (nem) kívánatos világrend?

Az Egyesült Államok iránti gyűlölet indokolatlan, de nem fog meg-szűnni attól, hogy bombákat dobnak a gyűlölködőkre – figyelmeztetett az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja a Financial Times tegnapi számában. A londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásában megjelent kommentárjában Chris Patten abból a kérdésből indul ki, miben áll ma a nemzeti érdek, és mit kell a külpolitika elsődleges céljának tekinteni. Mindkettő lehet defenzív jellegű: féken kell tartani a rossz fiúkat, és meg kell védeni a hazát. De lehet pozitív is. Ez esetben egy olyan együttműködésen alapuló nemzetközi rend kiépítését jelenti, amelyet a résztvevőket képviselő intézmények és a törvényesség legitimálnak. Patten nem hagy kétséget afelől, hogy az utóbbi változatot tartja érvényesnek. „Régebben ez talán naiv önzetlenségnek tűnhetett – jegyzi meg –, az egész világra kiterjedő közös érdekek korában azonban hideg számítássá vált. A közös érdekeket fenyegető veszélyek bonyolultabbak és szétszórtabbak, mint azelőtt. Részben azoknak a lázadásából erednek, akik idegenkednek a külföldi – főleg a nyugati és különösen az amerikai – eszméktől, és akik a vallási fundamentalizmusban vagy a politikai radikalizmusban keresnek menedéket. Részben a kisemmizettek lázadásából, akik a globalizációt szélhámosságnak tekintik.” Ha az Egyesült Államok szembe akar nézni ezekkel a fenyegetésekkel, Patten szerint két utat választhat. Az egyik az, hogy berendezkedik a világ hegemón hatalmának szerepében, és a saját nemzeti érdekeit követi. A másik az, hogy hozzájárul egy császár nélküli világbirodalom felépítéséhez, ahol a nemzetközi jog szabályozza az érdekérvényesítés feltételeit, és ahol ez a jog mindenkire vonatkozik. Patten az utóbbit tartja az egyetlen helyes útnak, de azt is elismeri, hogy a diplomácia csak akkor lehet hatékony, ha az erő hiteles fenyegetése áll mögötte. Ezért jelentősnek és üdvözlendőnek tartja az amerikai elnöknek azt a döntését, hogy az ENSZ segítségével kezeli az iraki problémát. Ha azonban az Egyesült Államok elfogadja, hogy az ENSZ keretein belül kell maradnia, akkor a nemzetközi közösségnek viszont azt kell elfogadnia, ami ezzel együtt jár: egyetlen ország sem játszhatja ki büntetlenül az ENSZ BT határozatait. „Végszükség esetén készen kell állnunk az erőszak alkalmazásának a támogatására (a határozatok) tiszteletben tartatása érdekében” – szögezi le a biztos.

Bűnösnek vallja magát a brit Richard Reid, a „cipőbombás”

Washington. Bűnösnek fogja vallani magát az ellene felhozott mind a nyolc vádpontban a „cipőbombás” merénylőként elhíresült brit Richard Reid, aki még tavaly decemberben lábbelijébe rejtett robbanóanyaggal próbálta megsemmisíteni az American Airlines Párizsból Miamiba tartó járatát. Reid ezzel a döntésével – mint védője, Owen Walker közölte – el akarja kerülni perének nagy nyilvánosságát és ennek nyomán családja meghurcolását. A brit férfi korábban is jelezte ezt a szándékát az amerikai hatóságoknak, de cserébe azt kérte, hogy a vádiratból hagyják ki azokat az utalásokat, amelyek szerint az al-Kaida terrorszervezetnél kapott kiképzést. A vád képviselőit is meglepetésként érte Reidnek az a bejelentése, hogy bűnösnek vallja magát, s ennek kapcsán közölték: szó nincs vádalkuról, a vádlott egyoldalú lépésre szánta el magát a november 4-én kezdődő peren, amelynek végén akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik. A 29 éves Richard Reid az American Airlines Párizsból Miamiba tartó járatán december 22-én egy gyufával akarta működésbe hozni a cipőjébe rejtett pokolgépet, de a személyzetnek idejében sikerül megakadályozni a terrorcselekményt. (MTI)