Az idegsejtek hatékonyságromlása okozza a mozgás és gondolkodás lassulását öregkorban – véli a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja.
Ezért romlik az agyunk és mozgásunk időskorunkra
Még mindig nagyrészt ismeretlen, mi az idegsejtszintű magyarázat arra, hogy időskorban lelassul a mozgás és a gondolkodás is, miközben az emberek egyre magasabb kort érnek meg. Nélkülözhetetlen tehát, hogy megértsük az öregedés folyamatát, és így biztosítani tudjuk, hogy az idősek tovább egészségesek maradjanak, javítva az életminőségüket és csökkentve a társadalomra rótt egészségügyi terhet.
Az agykéregben található „gyorsan tüzelő” interneuronok az idegsejtek egy gyakori és fontos típusát jelentik, amelyek a többi idegsejt működését egy hálózattá kapcsolják össze. Ritmikus aktivitásuk kulcsszerepet játszik az érzékelésben, az összetett mozgásban és a tanulásban is. A kutatók azt figyelték meg, hogy az öregedés folyamán az idegsejtek által létrehozott elektromos jelek lassulnak és gyengülnek, ez pedig közvetlen kiváltó oka lehet az időskori teljesítményromlásnak.
„Fontos tudni, hogy egész életünkben azokkal az idegsejtekkel dolgozik az agyunk, amelyekkel születtünk. Az agyunkban a legtöbb idegsejt egykorú velünk, életünk folyamán újakra már nem igazán teszünk szert, szóval csodálatos, hogy még akár nyolcvan év után is megfelelően működnek. Egészséges öregedés esetén a változások aprók, de lényegesek, csökkentik az idegsejtek elektromos aktivitását” – idézték a közleményben a felfedezés kapcsán Karri Lamsát, a kutatócsoport vezetőjét.
„Megfigyeltük, hogy a sejtek által létrehozott akciós potenciál gyengül időskorban, ez az az elektromos jel, amely végighalad az egész idegsejten, amellyel a sejt üzenetet küld a szomszédjainak. Ez a jel lassul és gyengül le időskorban – kézenfekvő következtetés, hogy ez a mozgásképesség és a gondolkodás romlásának egyik oka is” – magyarázta Szegedi Viktor, a Journal of Biotechnology szaklapban megjelent cikk első szerzője.
A kutatást a Szegedi Tudományegyetem és a HCEMM közötti együttműködés tette lehetővé: a kutatók élő emberi idegsejtekhez juthattak olyan betegek hozzájárulásával, akiken sérülés vagy betegség miatt agyműtétet hajtottak végre. Ilyenkor egy kevés sértetlen idegszövetet is eltávolítanak.
„A mi eredményeink a világon az elsők között számolnak be öregedéssel kapcsolatos változásokról az agykérgi idegsejteknek ebben a típusában, ráadásul a száznál is több minta széles korcsoportot fed le. Egyedülálló bepillantást nyertünk abba, mi történik az öregedés folyamán az emberi agyban, nem pedig laboratóriumi állatokban” – hangsúlyozta Karri Lamsa.
(hazipatika)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.