„A fény legyőzte az árnyakat” – ez volt Ferenc pápa utolsó üzenete a halála előtt

Húsvéthétfőn meghalt I. Ferenc pápa, aki az előző nap a húsvétvasárnapi szentmisét követően tolószékben még megjelent a Szent Péter bazilika loggiáján, miközben a százezres tömeg nagy éljenzéssel fogadta.

„Kedves Testvéreim Áldott Húsvétot” – köszöntötte őket a Szentatya, majd bejelentette, hogy Diego Ravelli érsek, pápai szertartás-mester olvassa fel az ő Urbi et Orbi húsvéti üzenetét, majd utána egyszerű áldást adott: „Áldjon meg benneteket a Mindenható Isten, az Atya, a fiú és a Szentlélek!”

„A szeretet legyőzte a gyűlöletet. A fény legyőzte az árnyakat. Az igazság legyőzte a hazugságot. A megbocsátás legyőzte a bosszút. A rossz nem tűnt el a történelmünkből, mindvégig jelen marad, ám nem az övé többé az uralom, nincs többé hatalma afölött, aki befogadja ennek a napnak a kegyelmét” – kezdte Ferenc pápa húsvéti üzenetét, melynek központi témája szokás szerint a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.

„Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé” – fogalmazott Ferenc húsvétvasárnapi üzenetében.

Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is – „miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk” –, akik „messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel”.

A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt. Hangsúlyozta, hogy „ez a borzalmas konfliktus” továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik „éheznek, és békés jövőre vágynak”. De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.

Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről, valamint beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.

Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.

Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.

A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.

„Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt” – hangsúlyozta.

Ferenc felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: „ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak.”

Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban. Megjegyezte: a védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás, „nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy »objektumot« találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket”.

Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta.

(Blikk)