Mikloš célkeresztben

Taktikusan, araszolva hajtja végre Dzurinda-buktató politikáját a Szabad Fórum, illetve vezére, Ivan Šimko. Az Ivan Mikloš pénzügyminiszter leváltására tett ellenzéki javaslatot csócsálja. Lebegteti, megfontolja, magyarul bizonytalanságban tartja a koalíciót. Pontosabban a kormányfőt, hiszen az ő legfontosabb társa Mikloš. Ha nem tudjuk a vezírt, lőjük ki a mankóját! Šimkóék viselkedése logikus. Dzurinda nem ijedt meg tőlük, nem hajlandó semmit sem nyújtani a fórum támogatásáért, saját pozícióját meg egyenesen bebetonozta. Sőt, Šimkóék teljesen elszámították magukat – vélhetnénk –, hiszen a kormányfő nekiveselkedett, hogy forgácsokból barkácsoljon próbakoalíciót. Tárgyalt a függetlenekkel fontos törvények megszavazásáról, akik valószínűleg nem önzetlenül, de megígérték a csendes támogatást. De ha egy üzlet beindul... A pénzügyminiszter feje ugyanis trófea, nem puszta jogi norma. Ki, melyik ellenzéki (vagy volt ellenzéki) meri vállalni ezekben az időkben, hogy megtartja Miklošt, a reformok apukáját és garanciáját, a barikád túloldaláról tekintve a nép legatyásítóját, az érzéketlen szociopatogént. Herman Arvay, aki szélsőbalról nyomul közép felé, például nem. Ezért kockázatos játék Dzurinda részéről a kihullottakban bízni, s inkább Šimkóékra kellene hagyatkoznia. Zuzana Martináková, a fórum alelnöke viszont javaslataik elfogadásától tette függővé Mikloš támogatását – nem véletlenül –, hiszen a koalíciós tanács egy nappal korábban utasította el Šimko és Opaterný tervezetét a hivatalok depolitizálásáról. Vagyis velük kapcsolatban Dzurinda továbbra is tartja magát a semmiért mindent elvhez, mert a gyomra is összeugrik Šimko nevének hallatán. Šimko gyomra ugyanezt teszi a bosszú szó elhangzásakor. A Szabad Fórum most megkezdheti hadjáratát. Mikloš leváltása ugyanis rendkívül kellemetlenül érintené a miniszterelnököt. A fámák szerint a kormányt nem is Dzurinda, hanem a pénzügyminiszter irányítja, mert minden a pénzről szól. (A fámák igazságtartalmának aránya 50 százalék.) Részben érvényesülne a fórum akarata, ami fenemód elszomorító, de ennél is kényelmetlenebb, hogy elvesztené legnagyobb támaszát. Utánpótlás pedig nemigen van az SDKÚ-ban, hiszen ha Kukanból államfőt faragnak, bizony igen gyengécske a személyiségfelhozatal. Talán mégis azoknak van igazuk, akik arra próbálják rászedni a kormányfőt, hogy közösködjön Šimkóékkal. Én inkább a koalíciót menteném, mint a miniszterelnököt.