Tavaly a szlovák erdők területének 25 százalékát monokultúrák alkották

„A bükk monokultúrák nagyobb arányban fordulnak elő, ezek az erdőterület 12 százalékát teszik ki. A lucfenyő monokultúrák alig hat százalékot képviselnek, és különösen érzékenyek a kártevőkre, szárazságra és a magas hőmérsékletekre” – magyarázták az elemzők. 

A monokultúrák aránya az egyes nemzeti parkokban körülbelül 21 százalékos szinten van – tették hozzá.

Az IEP szerint a monokultúrás erdők természetesen is előfordulhatnak a nemzeti parkokban, ahol alkalmazkodtak a magas tengerszint feletti magasság vagy a meredek lejtők sajátos körülményeihez, például törpefenyő formájában. 

„Sok ilyen erdő azonban emberi beavatkozás következtében jött létre, ami sebezhetőbbé teszi őket” – jegyezték meg az elemzők.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a vegyes erdők nagyobb ellenállást mutatnak a klímaváltozással szemben. A különböző gyökérmélységek miatt több vizet képesek megkötni. Ez hatékonyabb vízhasználathoz és a nedvesség hosszabb ideig történő megtartásához vezet a talajban. Ennek pozitív hatása van az egész ökoszisztémára, beleértve az erózió elleni védelmet és a talajvízminőség javulását. Emellett jobban ellenállnak a szárazságnak és jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz – magyarázta az intézet.

„A szomszédos Csehországban, ahol szintén küzdenek a túlszaporodott szúval és a klímaváltozás hatásaival, elfogadtak egy törvénymódosítást, amely előírja a klímaváltozásnak ellenálló, fajokban és életkorban változatos erdők telepítését. Elsősorban különböző lombhullató fajokat részesítenek előnyben” – tette hozzá az IEP.

(tasr)