Szlovákia az egyik legszegényebb ország az EU-ban

Szlovákiát Románia előzte meg

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve kulcsfontosságú mutató az életszínvonal összehasonlításában. Ez az eljárás kiküszöböli az árak eltéréséből adódó torzulásokat, valós képet adva arról, hogy a lakosság reálisan mennyit engedhet meg magának. Míg a nominális jövedelem azonos lehet két országban, a valós vásárlóerő jelentősen eltérhet.

Miközben Szlovákia életszínvonala 2021 és 2024 között csupán egy százalékponttal, 74-ről 75 százalékra emelkedett, Románia ugyanebben az időszakban 72-ről 79 százalékra lépett előre. A minimálbérek összehasonlítása is szemlélteti a különbséget: míg a román minimálbér nominálisan 814 euró, ami mindössze 2 euróval marad el a szlováktól, vásárlóerő paritási alapon már 1340 eurót ér, szemben a szlovák 973 euróval.

A kelet-közép-európai országok helyzete

A jelenlegi EU-tagállamok közül nyolc – Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Bulgária és Románia – várhatóan az uniós átlag 40 százaléka körüli jövedelemszinttel rendelkezik majd a következő évtizedben. A kibővített EU lakosságának mintegy 16 százaléka él ezekben a legszegényebb országokban.

Ezzel szemben Csehország, Szlovénia, Málta és Ciprus az unós átlag 80 százaléka körüli szinten maradt.

Társadalmi attitűdök hatása a gazdasági fejlődésre

A gazdasági sikerben a kulturális attitűdök is döntő szerepet játszanak. Egyes országokban – mint az Egyesült Államok – a dagály minden csónakot megemel elve érvényesül, míg Szlovákiában inkább a gazdasági egyenlőtlenségek elleni erős ellenszenv jellemző. A Social Envy Index szerint a szlovákiai lakosok fokozottan érzékenyek a jövedelmi különbségekre, ami képes visszavetni a gazdasági fejlődést.

A gazdasági stagnálás veszélyei

Szlovákia az egyetlen kelet-európai ország, amelyben leállt az EU-átlaghoz való felzárkózás. A gazdasági növekedés ellenére az árak is gyorsan emelkednek, ami miatt az életszínvonal stagnál. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenő tendenciája pedig tovább lassíthatja a gazdasági dinamizmust.

A szlovákiai adózók terhei is jelentősek: a magasabb kereseteket erőteljesen adóztatják, csökkentve ezzel a munkavállalási és vállalkozási motivációt. A minimálbér szabályozása messze túlmutat az EU-ajánlásokon, ami további piaci torzulásokat eredményez.