Sok írás születik manapság a Donald Trump-féle védővámokról és az USA kereskedelmi partnereinek visszavágásáról, de kevés szó esik arról, mire is jók a kereskedelmi háborúk. A közgazdászok rövid válasza az, hogy abszolút semmire, de természetesen ezt a választ érdemes bővebben is kifejteni.
Mire jók a kereskedelmi háborúk?

Trump fejével gondolkodva: a védővámoknak egyértelműen van értelmük. Az amerikai elnök a hosszú távú külkereskedelmi hiányt úgy értelmezi, hogy egyes országok már régóta nyerészkednek az USA-n, és ellopták az amerikai munkahelyeket. Ennek azonban most vége, ezek az országok védővámoknak lesznek kitéve, és vagy megtanulnak ezzel együtt élni, vagy a külföldi vállalatok az USA-ban létesítenek gyártási kapacitásokat. Ez elhozza az USA új aranykorát, és Trumpra a történelemkönyvek ennek prófétájaként fognak visszaemlékezni.
Ez jól hangzik, de sajnos a közgazdaságtanban ennek semmi alapja nincs, és a történelmi példák sem pozitívak. A nagy gazdasági világválság idején az USA 1930-ban szintén védővámokkal próbálkozott a gazdaság megsegítésére. A dolog balul sült el, mert a kereskedelmi partnerek ellenintézkedései miatt a világkereskedelem néhány év alatt legalább 25%-kal zsugorodott, ami a nagy gazdasági válságot évekkel hosszabbította meg, és sok közgazdász éppen az amerikai védővámok bevezetését tartja a korszak legkárosabb gazdaságpolitikai intézkedésének.
A nagy gazdasági világválság korához képest ma a világkereskedelem sokkal nagyobb, és a globális vállalati láncok milliónyi szállal kötik össze a világ gazdaságait. Ezért az esetleges vámháborúk is nagyobb következményekkel járnak, és lehetetlen lesz elbújni előlük. A legrosszabb helyzetben az olyan kis, nyitott gazdaságok vannak, mint Szlovákia, melyek nem tudnak erős hazai piacra támaszkodni, és gazdasági fejlődésük a világkereskedelembe való bekapcsolódáson múlik. Nem meglepő ezért, hogy a Szlovák Nemzeti Bank elemzői szerint már az autókra kivetett 25 százalékos védővámok is csaknem teljesen leállítják a szlovák gazdaság növekedését, és körülbelül 20 ezer munkahelyet sodornak veszélybe. Az amerikai védővámoknak azonban még koránt sincs vége, Donald Trump április 2-át nevezte ki a felszabadulás napjának, mikor az USA új, széles körű védővámokat vet ki a kereskedelmi többlettel rendelkező partnereire. Ez természetesen az EU-t és Szlovákiát is még komolyabb gazdasági gondokba sodorja majd.
Nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi partnerek ellenintézkedései az amerikai gazdaságot is megkárosítják. Nem az új aranykor fog eljönni, hanem a magasabb infláció és alacsonyabb gazdasági növekedés korszaka. Hiába ismétlik ugyanis a Trump-kormány képviselői körbe-körbe, hogy a védővámokat az importőr országok fizetik majd, ez egyszerűen nem igaz. Elkerülhetetlen, hogy a magasabb védővámok beszivárogjanak a fogyasztói árakba, és így gerjesszék az inflációt. Ezzel párhuzamosan az olyan nagy kereskedelmi partnerek, mint Kína vagy az EU, jelentősen meg tudják nehezíteni az amerikai vállalatok piaci helyzetét, ami szintén nyomot hagy a gazdasági növekedésen.
Az optimistább elemzők szerint Trumppal majd meg lehet egyezni, és a védővámok nem lesznek annyira rosszak, mint azt gondoljuk. Én azonban tartok tőle, hogy Trump túlságosan szerelmes a védővámokba, és ezért kész a sok éve működő világkereskedelmi rendszert is felbomlasztani. Ne legyen igazam, de a kereskedelmi háborúk az elkövetkező években minden világgazdasági szereplőnek komoly gazdasági veszteségeket fognak okozni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.