Mesterséges szárnyak

Volt egyszer egy család. Az apa focizás közben lesántult. Ugyanabban az időben az anyának koronapótlás miatt lecsiszolták a két felső metszőfogát, a nagyobb fiún pedig valami altesti műtétet végeztek. A fiatalabb fiú éjjel dolgozott, s hogy bírja szusszal, vedelte a szárnyas italt. Az idősebb fiú hazament a kórházból, s mivel érzékeny volt a műtét helye, nadrág helyett magára kapta az anyja egyik virágos szoknyáját. Egyszer csak hallja, hogy az öccse a másik szobában veszekedik valakivel. Benézett, s elképedve látta, hogy az öccse egyedül van. Az viszont odarohant hozzá és könyörgött, űzze ki az embereket a szobából, mert meg akarják ölni. Egyre jobban sikoltozott. Ekkor érkezett haza az apa. Besántikált, s mikor kiderült, mi van, bevitte a fiút a készültségre. Ott először kissé félreértették, azt hitték, a fiú drogos, s rátámadt az apjára. Több kivizsgálás után persze kiderült, hogy a tüneteket nem „klasszikus” drog okozta, hanem valami ajzószer, amit állítólag katonáknak adnak bevetés előtt – így mondta az orvos –, de az apa nem tudta, hogy mit fogyaszthatott a fia. Addigra megjött az anya és a másik fiú is. Az anya ért be elsőnek. Ő persze tudta, mivel serkenti magát a fia, hiszen többször is veszekedett vele emiatt, s kinyitotta a száját, hogy elmondja. Az orvos szinte hártahőkölt, amikor meglátta a szép, mézszőkehajú, ápolt nő szájában a fogcsonkokat. De azt jóváhagyta, hogy a fiú tüneteit valószínűleg a mértéktelen szárnyasital-fogyasztás okozta. Miközben a lesántult apával és a fogatlan anyával beszélgetett (utóbbi addigra tudatosította a szépséghibáját, s már alig szólalt meg), aggódva berobogott a másik fiú. Hosszú lábai körül hullámzott a virágos női szoknya. Az orvosnak meg az apának leesett az álla, percekig földbegyökerezett lábakkal álltak. Aztán csak annyit mondott, hogy a páciensnek éjszakára bent kell maradnia megfigyelésre, majd szinte elmenekült. Távozófélben a szülők és az idősebb fiuk valami sutyorgást hallottak, s visszanézve látták, hogy az egész készültség kinn van a folyosón és őket bámulja. Ez ám a furcsa család! A fiatalok végignevették a történetet, de azt mondták, nem hihető a sztori. Pedig ez egy igaz történet, mondtam. S még tanulsága is van. Jól gondold meg, milyen szárnyakon repülsz a magasba. Ha nem akarsz lezuhanni.