Menekült! Kerüld Magyarországot!

Lehet-e ilyet tenni? Nem – mondom én. Mondom persze olyan emberként, aki nem Magyarországon született, de bő húsz éve itt él, és amikor jött, nem azért tette ezt, mert éppen akkor üldöztek volna valahol politikai, faji, nemzetiségi vagy bármilyen alapon. Egyszerűen csak úgy alakult, hogy hirtelen adódott egy esély, amely hosszabb távon itt ígért biztosabb karriert, kiegyensúlyozottabb életet. Ennyi. Ha kategorizálnom kell magamat, akkor gazdasági bevándorló vagyok. De elárulom: alapvetően gazdasági menekült mindazon magyarok legalább 90 százaléka, akik a rendszerváltások után költöztek Magyarországra a szomszédos államokból. Jöttek persze a Vajdaságból, Horvátországból a háború miatt – nem sorolom ide őket. Jöttek most Kárpátaljáról – őket sem. Ők a (szerintem) 10 százalék. A többiek nem voltak veszélyben, ők jobb életre vágytak. És ez teljesen rendben van.

Ezen egyébként sokat nem gondolkodtam eddig, úgy hittem (hiszem), az embernek joga van eldönteni, hogyan szeretne élni, és ha úgy látja, könnyebben valósítja meg ezt, ha elhagyja szülőföldjét – és ezt még meg is teheti –, akkor hát rajta. Annak, aki ezt nem élte át, elárulom: nem egyszerű döntés ez, és nem megy sérülések nélkül. Éppen ezért ez az egyén döntése. Miként az ő dolga az egész feldolgozása, és az ő feladata utána úgy élni, ahogy azt a befogadó országa elvárja annak minden egyes polgárától. Nem másképpen, csakis ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel. Ennyi.

Orbán Viktor és a Fidesz azonban másképpen látja, mint én. Illetve nem biztos, hogy másképpen látja, de másképpen mondja. És nehéz azt gondolni, hogy nem azért mondja, mert úgy hiszi, sok magyar tényleg ezt gondolja. Amikor pedig három hónap alatt egymillió szavazó tűnt el a táborából, és ennek el nem hanyagolható hányada éppen a Jobbikhoz ment, ezt a lehetőséget nem hagyja ki.

Hogy ez egy undorító, anakronisztikus, megkülönböztető lépés, az láthatóan nem zavarja. Miként az sem, hogy mondja mindezt meggyilkolt emberek sírjánál állva, olyanok tragédiájára hivatkozva, akiket pont azért öltek meg, mert nemcsak elutasították a vak fundamentalizmust, hanem ezt ki is merték mondani.

És akik egyébként biztos nem szeretnének olyan országban élni, ahol az ő haláluk éppen egyfajta öncélú fundamentalizmus eszközévé válik. Bár ezzel talán már mind többen vannak így.

A szerző magyarországi publicista