Az apaság megtagadásáról

Attól függően, hogy az apaság miként volt meghatározva, az apaság megtagadásának 3 módját ismeri a Tt. 36/2005 sz. családjogi törvény (Cst.). A levélben leírt esetben az apaság az ún. második apasági vélelem alapján lett meghatározva, mivel olvasónk fia és a gyermek anyja az anyakönyvi hivatalban egybehangzóan kijelentették, hogy a gyermek az övék – e nyilatkozat alapján kell olvasónk fiát jogilag a gyermek apjának tekinteni.

Az apaság megtagadását a második vélelem alapján a Cst. 93/1. §-a szabályozza, amely szerint az a férfi, akinek az apasága a szülők egybehangzó nyilatkozatával lett meghatározva, az apaságot 3 évig tagadhatja meg, de csak ha kizárt az ő apasága. Ha olvasónk fia bizonyítani tudja, hogy a gyermek anyjával tényleg csak akkor ismerkedett meg, amikor a gyermek, akivel kapcsolatban vállalta az apaságot, már kétéves volt, az ő biológiai apasága bizony kizárt, ilyenkor pl. a DNS-vizsgálat is szükségtelen. Ám a gond ott van, hogy az apaság megtagadása a második vélelem alapján időben korlátozott, és csak az elismerő nyilatkozattól számított 3 évig lehet megtenni, ez a 3 év pedig adott esetben már rég eltelt. Hozzá kell tenni, hogy az egybehangzó nyilatkozattal meghatározott apaságot a gyermek anyja is megtagadhatná, de a Cst. neki is ugyanúgy 3 évet szab meg az ilyen jogügylet megvalósítására, ezért adott esetben már az anya jogeszköze sem alkalmazható.

Ezek után már csak egy esélye maradt olvasónk fiának, mégpedig az, hogy a gyermek, akinek apaságát vállalta, maga javasolja a bíróságnak a jogi vélelem által meghatározott apaság megtagadását, ha tényleg ragaszkodik a biológiai apjához. A Cst. 96/1. §-a alapján ugyanis, ha a gyermek érdekében szükséges, és ha a szülőknek a törvény által előírt határideje már lejárt, a bíróság a gyermek javaslatára is dönthet az apaság megtagadásának engedélyezéséről. Az ilyen eljárás nincs határidőhöz kötve, de a gyermeket az eljárásban ún. eseti gondnoknak kell képviselnie. Egy ilyen eljárás célja, hogy eltávolítsa az ellentétet a jogi apaság és a biológiai apaság között, mivel a Gyermekek jogairól szóló egyezmény 7. cikke alapján a gyermeknek joga van szülei megismeréséhez.

Az apaság megtagadása két szakaszban történik. Az első szakaszban a bíróság arról dönt, hogy egyáltalán engedélyezi-e az eljárás lefolytatását. A második szakasz már az apaság megtagadását bizonyító eljárásról és az érdemi döntésről szól. Amennyiben azonban olvasónk fiának vállalt gyermeke nem indítványozza az apaság megtagadásának engedélyezését, bizony előfordulhat, hogy olvasónk fiának tartásdíjat kell majd fizetnie, mivel jogilag a gyermek apjának kell tekinteni.