Megdöbbentő magyar szegénység

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon súlyosbodnak a megélhetési gondok: a költségek emelkedése és az alacsonyan tartott bérek, juttatások egyre több ember és család létét és egészségét veszélyeztetik. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60 128 forintban tartják nyilván. Ebből az összegből nem biztosítható az alapvető szükségletek kielégítése – szögezte le. A szociális fórum szervezője arról is beszélt, hogy az egytagú nyugdíjas háztartásra számított létminimum összege 54 ezer forint (kb. 6750 korona), ennyiből több mint 850 ezren élnek. A 28 ezer 500 forintos (kb. 3565 korona) nyugdíjminimumban pedig csaknem 280 ezren részesülnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát.

Beteggé tesz a nyomor

Az elszegényedési folyamat kísérő jelensége az egészségi állapot idő előtti romlása. Simó Endre a példák között említette, hogy a szegények körében a szívinfarktus aránya háromszor nagyobb, mint a gazdagok körében, és a depressziós megbetegedések is kétszer gyakrabban fordulnak elő a nélkülözőknél. A depresszióban szenvedő szegények közül alig 20 százalékot kezelnek. Ebből egyes politikai és kormánykörök azt a következtetést vonták le, hogy nincs szükség az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre vagy az Addiktológiai Intézetre. A megélhetési gondok miatt kialakuló krónikus stressz jelenti a legsúlyosabb veszélyforrást. A statisztikai hivatal eddigi adataiból nem derül ki, hogy a csaknem 1 millió magyarországi alkoholbeteg és 2 millió dohányos között hányan élnek mélyszegénységben, ezért a Magyar Szociális Fórum vizsgálatot kezdeményez ennek felmérésére – jelentette be Szöőr Anna, a Civil Jogász Bizottság elnöke.

A rendezvényen egy rokkantnyugdíjas elmondta, az 58 350 forintjából a lakbér, rezsiköltségek és a buszbérlet megvétele után 7720 forintja marad élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra és kultúrára. Hozzátette, hogy az új szabályok szerint szociális segélyre sem jogosult. Egy kétgyermekes családból az édesanya szintén ismertette helyzetüket: összesen 174 ezer forintból és a két gyerek után járó 24 ezer forintos családi pótlékból élnek. Összes fix költségük havonta 132 ezer forint, így négyüknek 66 ezer forintjuk marad ételre, ruházkodásra, tanszerekre és egyéb kiadásokra. A harmadik „tanú” egy négygyermekes férfi volt, aki elmondta, hogy 198 ezer forintból kell havonta kijönniük, ebből 120 ezer elmegy lakbérre és a rezsire. Szociális bérlakásért folyamodtak, de éppen most kapták meg az elutasító határozatot.

200 000 feletti átlagfizetés

Magyarországon a bruttó átlagkeresetek január–márciusban 6,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, azonban a reálkereset az infláció miatt 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A vizsgált időszakban 206 700 forintra (kb. 25 840 korona) rúgott a nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem. Az első negyedévben a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 700 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 156 200 forint. Egybevetésül: Szlovákiában napjainkban 20 500 korona környékén mozog a nemzetgazdasági átlagbér, az év végére pedig 22 ezer koronát várnak. Miközben tavaly Magyarországon visszaestek a reálbérek, addig nálunk több mint 4 százalékkal nőttek, és ez a pozitív irányzat idén sem törik meg. (hvg, hírsz., MTI, ú)