Magyar jelöltek is indulnak a cseh választáson

Négy magyar képviselőjelölt is indul a június 14-15-re kiírt csehországi képviselőválasztáson. A jelölteket a Coexistencia-Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Nemzeti Tagozata indítja a Vidék Pártjának (Strana venkova) listáján, mégpedig függetlenként.

Kocsis László, az Együttélés alelnöke és magyar tagozatának vezetője szerint a jelöltek azért indulnak a Vidék Pártjának listáján, mert csak ennek a pártnak a választási programjába van külön pontként beiktatva az a célkitűzés, hogy a párt „kiáll a nemzeti kisebbségek harmonikus együttélése mellett a többségi lakossággal”. Míg a Vidék Pártja minden kerületben a teljes létszámmal indul, addig az Együttélés magyar tagozatának csak a prágai (Farkas Éva vállalkozó), közép-csehországi (Dojcsán István orvos és Palágyi Jana vegyész), valamint a dél-morvaországi (Somogyi László, vállalkozó) kerületben van jelöltje.

Csehszlovákia kettéválása után az Együttélés csehországi része 1993. májusában önálló jogi személlyé vált és azóta is jelen van a cseh politikai életben. A mozgalom legerősebb vonulatát tekintettel létszámára a lengyel kisebbség képviseli, s lehetőségei szerint a Magyar Nemzeti Tagozat is aktív. Az elmúlt évtizedben egyebek mellett állásfoglalást tett közzé a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, míg Stanislaw Gawlik, az Együttélés vezetője a kilencvenes évek második felében bejelentette, hogy a mozgalom kezdeményezni fogja Esterházy János, a mártírhalált halt szlovákiai magyar politikus csehországi rehabilitációját. Az Együttélés Magyar Nemzeti Tagozata természetesen együttműködik a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével, s támogatja annak célkitűzéseit. Csehországban az 1991-es népszámlásás idején 20 ezer magyar élt. A tavalyi népszámlálás előzetes, nem hivatalos adatai szerint azonban tíz év elteltével a nemzeti kisebbségekhez, beleértve a magyarokat is, már jóval kevesebb személy jelentkezett. Hivatalos adatok, s azok elemzése azonban egyelőre nem áll rendelkezésünkre. Egyes vélemények szerint 1991-ben mintegy 10-12 ezer ember vallotta magát magyarnak Csehországban.

A júniusi képviselőházi választáson egyébként 29 párt és mozgalom indul, közülük azonban csak négynek van reális esélye bekerülni a parlamentbe. Ezek: Polgári Demokratikus Párt, Cseh Szociáldemokrata Párt, Koalíció (Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt, valamint a Szabadság Unió–Demokratikus Unió választási szövetsége), Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja. Nem valószínű, hogy a többi pártnak sikerülne átlépnie az öt százalékos parlamenti küszöböt. A felmérések szerint a Vidék Pártja mintegy kétszázalékos támogatottságra számíthat. Ha ez sikerülne, akkor a párt átlépné a 1,5 százalékos határt, amely felett már jogosultságot szerez az állami támogatásra, ami a jövő szempontjából minden párt számára nagyon fontos.

A választásokkal kapcsolatban a napokban Václav Havel kijelentése váltott ki kisebb vihart. A cseh államfő ugyanis azt nyilatkozta: nem biztos, hogy a választás után a győztes pártnak ad kormányalakítási megbízatást, hanem annak, amely mérlegelése szerint képes lesz többségi koalíciós kormányt alakítani. Megfigyelők szerint Havel ezzel jelezte, hogy a kormányalakítás folyamatában erőteljesen számolni kell vele is. Eddig az volt az íratlan, mindenki által betartott szabály, hogy először mindig a választáson legsikeresebb párt képviselője kapott megbízatást a kormányalakításra. Egyes prágai sajtókommentárok úgy vélik: Havelnek a kormányalakítás lesz az utolsó lehetősége, hogy még egyszer erőteljesen beleszóljon a cseh belpolitika alakulásába.