Kristálytisztán látó örök ködösítő

A mindenkori amerikai elnök után a második legfontosabb posztnak számító jegybanki elnöki tisztséget 18 éven át betöltő Greenspan a Fed kilenc évtizedes történetének legismertebb vezetőjévé nőtte ki magát, akiről csak szuperlatívuszokban nyilatkoznak, és szinte nemzeti sporttá vált rej-télyes megnyilatkozásainak értelmezése. A ráaggatott jelzők közül a legismertebbek: ő az amerikai gazdasági konjunktúra mérnöke, ő a világgazdaság többszöri megmentője. A fellegjárás után térjünk a földre, és vizsgáljuk meg, mi minden fűződik a tegnap leköszönt jegybankelnök nevéhez.

Válságok levezénylője

A statisztikai adatokért lelkesedő, reggelente a kádban vaskos kimutatásokat böngésző, girbegurba grafikonokban elmélyedő Greenspan „uralkodása” idején az amerikai gazdaság csupán két rövid és enyhe visszaesést könyvelt el (1990–1991-ben és 2001-ben). A vizsgált időszakban 27 millió új munkahely keletkezett, és a dinamikus gazdasági növekedés ellenére az infláció üteme minimálisra süllyedt. Alig két hónappal kinevezése után 1987 októberében beütött a tőzsdekrach a Wall Streeten, az árfolyamok nagyobbat estek, mint a máig legnagyobb válságként elkönyvelt 1929-es idején. A pánikhangulatban Greenspan gyors helyzetelemzést végzett, és átlépte a közgazdasági dogmákat, történelmi ismereteire alapozva határozottan és radikálisan cselekedett: a felbolydult tőzsdét nem monetáris szigorral büntette, hanem a kedélyeket megnyugtatva megjelent a tévékamerák előtt, és annyit mondott, hogy a Fed biztosítja a piac likviditását. Ennyi elég is volt a károk mérsékléséhez, az indulatok lecsillapításához – és egy legenda megalapozásához. A vágtató 90-es években, az internet alapú gazdaság időszakában az elsők között jött rá, hogy a csúcstechnológia vezérelte hatékonyságnövelés garantálja az alacsony inflációt és a magas foglalkoztatottságot – ezért a kritikusok nyomásának ellenállva nem emelte a kamatlábakat. Az eredmény a példa nélküli, több mint 10 évig tartó konjunktúra lett. Viszont Greenspan hibájának tartják, hogy a 90-es évek végén, a részvényárak elszabadulásakor nem figyelmeztetett a várható összeomlásra. Ez azonban csak részben igaz, mivel 1996-ban, számos rejtélyes megnyilatkozása egyikeként szólt a befektetők „ésszerűtlen tobzódásáról”. Jelzését nem vették komolyan, és 2000-ben, a spekulációs buborék kipukkanásakor 8 billió (8 ezer milliárd!) dollárnyi befektetés tűnt el az értékpapírpiacról. Ám ez a brutális korrekció is beleillett Greenspan filozófiájába, aki a léggömb szétdurranása után elegánsan, az alapkamat minimálisra, 1 százalékosra csökkentésével levezényelte a válságot, így a recesszió enyhére és rövidre sikerült.

Sejtelmesen sugalmazott

A márciusban 80 éves jegybankelnök legendás volt sejtelmes megnyilatkozásairól, a komoly döntéseit megelőző homályról. A CNBC televízió odáig jutott a rejtély megfejtésében, hogy ha Alan Greenspan vastag táskával érkezik a Fed kormányzótanácsi ülésére, akkor változni fog az alapkamat, ha üres a táska, minden marad a régiben. Persze megelőzhette volna a pletykát azzal, ha csak a föld alatti garázsban száll ki a kocsiból vagy titkárával küldi előre az aktatáskát, de nem. A bankárt híressé tették zavarba ejtő beszédei. A U.S. News & World Report szerint „kevesen tudják olyan alaposan összezavarni a Wall Streetet, mint Alan Greenspan jegybankelnök”. A pénzügyi mágust időnként annyira nehéz volt megérteni, hogy a Motley Fool rádióműsorba beépítettek egy játékot „Mit mondott a jegybankelnök?” címmel, amelyben az volt a feladat, hogy a hallgatók értelmezzék Greenspan beszédeinek egy-egy részletét. Az utóbbi időben pedig sporthasonlatokkal élve szemléltette a gazdasági kijelentéseit, ezzel is bonyolítva az elemzők életét. Egyszer megjegyezte: „Ha szokatlanul világos, amit mondok, akkor valószínűleg félreértettek.” Bonyolult megfogalmazásai a magánéletébe is elkísérték. A fáma szerint háromszor is meg kellett kérnie az NBC külpolitikai újságírója, Andrea Mitchell kezét, mire az akkor már több mint egy évtizede élettársának számító hölgy rájött, hogy voltaképpen házassági ajánlatot kapott. Vagyis a misztérium legalább olyan fontos volt neki, mint a kamatszint. A bankár munkásságát elismerte a világ. Angliában lovaggá ütötték, a francia Becsületrend tagja és az amerikai civileknek adható legmagasabb kitüntetés, a Szabadság Érdemrend tulajdonosa. December óta London „szabad polgára”, ami számos privilégiummal jár, például berúghat, és nem vihetik tömlöcbe hangoskodásért, birkákat terelhet át a London hídon, és ha netán akasztására kerülne sor, a hóhér kötél helyett selyemzsinórt használna.

Beválik Bernanke?

Mától új, ismeretlen korszak kezdődik a világgazdaságban, és nem lesz táska, melynek vastagsága legalább valamelyest eligazít minket abban, mi várható. Sokaknak a remekül klarinétozó és szaxofonozó Greenspan volt a kályha, amelyhez visszatérve a sötét szobában is lehetett tájékozódni. Mától nem lehet, Greenspan távozik, az utód az 51 éves Ben Bernanke, aki 2002-től három évig jegybanki kormányzó volt, ezt követően Bush elnök gazdasági főtanácsadójaként is dolgozott. Bernanke a greenspani politika folytatódását ígérte első bemutatkozó beszédeiben, mellyel a pénzügyi világ mandátumváltással kapcsolatos aggodalmát igyekezett hűteni. (shz, h, NSZ, FN)