Köszönöm, miniszter úr!

A mindennapjait a számítógép előtt töltő ember jól teszi, ha időnként felkeresi a szemorvost. A minap így tettem én is. Szemorvosom gyermekkori legjobb barátom édesanyja – a fiúval annak idején együtt szívtuk el az első cigarettánkat, s az ilyen barátságok tartósak – édesanyja, így évente egyszer, amikor rászánom magam a vizsgálatra, általában odatelefonálok, hogy „Marika néni, mennék…”. Ő erre a legtöbbször azt mondja: – Gyere, Lacika” – noha már krisztusi korba léptem, de hát a szokás hatalma…

Így történt most is. Panelkérdés, panelfelelet, ám ezúttal hozzátette: De hozzál ám beutalót is! Nem csodálkoztam, hiszen tudtam, január elsejétől szakorvoshoz csak a körzeti orvos beutalójával mehetünk, hála Ivan Valentovič egészségügyi miniszternek. Így elügettem a város egyik pontján található körzeti orvosomhoz. Ilyen keskeny folyosón ennyi embert összezsúfolódva utoljára a sorozáson láttam. Hát persze, influenzaszezon van. A rendelő ajtaja előtt biztosítási kártyájukat csápként nyújtogató vírushordozók sorfala. Csak a második ajtónyitásra tudtam átverekedni magam rajta, hogy a nővérnek elmondjam, nekem csak egy beutaló kellene. Így – Ivan Valentovič bölcs előrelátásának köszönhetően – mintegy egy órát volt lehetőségem edzeni az immunrendszeremet kb. 30 köhögő, tüsszögő, orrát fújó náthalázas között, mire végül a következő ajtónyitáskor megkaptam a beutalómat, s indulhattam a város másik pontján található szemorvosi rendelőbe. Rutinellenőrzés, szerencsére minden rendben volt. Ha szemorvosom valami rendellenességre bukkant volna, s újabb szakorvoshoz irányít, mehetek vissza a prüszkölő, lázas tömegbe újabb beutalóért, mivel specialisták nem küldözgethetik egymás között a pácienseket. És én még szerencsés vagyok, mert szüleim ötéves koromban úgy döntöttek, hogy faluról városba költözünk. A körzeti orvos – szakorvos – körzeti orvos – szakorvos váltó ugyanis a Komárom–Bátorkeszi útvonalon talán nem is abszolválható egy nap alatt. Így akinek körzeti orvosa és szakorvosa között tetemes a távolság, az aztán utazhat kedvére. Betegen.

Bravó, miniszter úr!