Kormánybizonyítványok

A kormánypártok szinte valamennyi uniós tagországban azt bizonygatták, hogy az európai parlamenti választások nem belpolitikai kérdésekről döntenek. Az ellenzékiek szerint viszont bármit is állítottak, valójában a hatalmon levő kabinetek és koalíciók mérettettek meg. Nyilvánvalóan jórészt az utóbbiaknak van igaza. Különösen az új tagországok, s még inkább a visegrádi négyek esetében, ahol mélyrepülésben vergődnek a kormányok. Csak a csőlátásban szenvedők találnak erre az állapotra ideológiai okokat, hiszen – a két évvel ezelőtti választások alapján – Csehországban és Magyarországon baloldali a legerősebb kormánypárt, Lengyelországnak Leszek Miller lemondásáig ugyancsak szocdem értékrendet hirdető kabinetje volt. A kormányalakítással másodszor megbízott Marek Belka szintén ebbe a táborba tartozik. A szlovák kabinet viszont konzervatív, illetve az ANO révén liberális ideológiát vall. Mégis mind a négy országban érezték sokan tegnap úgy, meg kell büntetni a kormányt. Csehországban a Polgári Demokrata Párt (ODS) tarolt, s az előrejelzéseknek megfelelően jól szerepeltek a kommunisták (KSČM) is. Nyilván annak köszönhetően, hogy sok elkeseredett szocáldemokrata-szimpatizáns szavazott át hozzájuk. Az csak ma derül ki, hogy ez a tendencia milyen arányban jut kifejezésre a három másik országban, de az nyilvánvaló, hogy a Medgyessy-kormánytól sokan fordultak el tétovasága, kiszámíthatatlan magatartása miatt. Varsóban pedig a korrupciós botrányokba keveredett baloldali politikusok minden bizonnyal újabb politikai pofonokat kapnak a polgároktól. A felmérések szerint hasonló megleckéztetést kap a Dzurinda-kabinet is. Igazolva, hogy a szolidaritás és a szociális érzékenység manapság nem ideológiafüggő, hanem szakmai kérdés, politizálás-tudomány. Ezek az értékek szerepelnek mindhárom jelentős európai irányzat – a szociáldemokraták, a konzervatívok és a liberálisok – programjában. S csak a mindenkori gyakorlat igazolja, mennyit képes a szép kinyilatkoztatásokból valóra váltani a hatalmon levő kormány. Csehországban elégségest, Varsóban elégtelent kaptak a választóiktól, Szlovákiában és Magyarországon legfeljebb jó lehet a fél megbízatási időszak kormánybizonyítványa. Tény, hogy az európai parlamenti választásokat a hatalmon levő kabinetek számára a legrosszabbkor – a félidőben – tartották, amikor rendszerint még a jó reformok esetében is csak a megszorításokat érezzük. Az is nyilvánvaló, hogy a hatalmat gyakorlók gyenge szereplése vagy kudarca nem vezethet nyílegyesen kormányválsághoz, habár Prágában a liberálisok bukása miatt közel jutottak ehhez. Végső soron a kormánypártoktól függ, képesek-e okulni a tegnapi voksolás eredményeiből. Például nem csak a soron következő kampány előtt figyelni a polgárok véleményére, életminőségére. Ha igen, jókor jött a figyelmeztetés. Ha nem, akkor megérdemlik, hogy két év múlva leváltsák őket.